Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)
82 Kereskedelmi törvény 280—281. §§. kedésig" való fentartással tette, nyilvánvaló, hogy 1901. évi január 11-től kezdve, ha addig a felperes betéteire nézve az általános betétekre vonatkozó szabályoktól eltérő külön megállapodás volt volna is, ez a különbség 1901. febr. 15-től kezdődő hatálylyal megszihitettetett s felperes betétei az általános betétekre fennálló mindnkori szabályok alá helyeztettek. Az általános betétekre nézve pedig az alperesi alapszabályoknak a betéti könyvecskében is 6. pont alatt közölt rendelkezése értelmében alperesnek jogában áll a kamatlábat a régi betétekre nézve is a hivatalos hirlapban hirdetményileg közzéteendő 30 napi felmondás mellett, mely határidő a közzététel napjától számitandó, leszállitani. Alperes ezen joga alapján 1901. febr. 15-ikét követőleg 3. •/. alatti hirdetmény szerint a kamatlábat 1902. évi márczius 8-tól kezdve 3%%-ra leszállította. Majd később a 4. •/. alatt csatolt hivatalos hirlappéldány tanúsítása szerint közzététette, hogy a tőke-kamatadót 1903. febr. 10-től kezdve a betétek kamataiból fogja levonni, vagyis a kamatlábat tisztán 3.15%-ra szállitotta le. Ezek szerint tehát felperesnek betétei után 1901. február 15-ét követőleg csakis ezen szabályszerűen közzétett kamatleszállítás szerint való kamatláb melletti kamatozáshoz lehet igénye. Ezek szerint nem bir alappal felperesnek az az érvelése, hogy az E) a. okirattal betéteire nézve, a tőkekamatadó levonása nélkül 4%-os kamatláb iránt kölcsönegyezmény jött volna létre, aminek következtében a 3. :/- és 4. */. a. hirdetményekkel közölt kamatleszállítások az ő betéteire nem is vonatkozhattak. Mert az E) a. levél fentebb előadottak szerint felperes betéteire nézve nemcsak hogy az általános betétektől eltérő külön egyezményt meg nem állapit, hanem ellenkezőleg, azt a megállapodást eredményezte, hogy felperes betétei is 1901. febr. 15-től kezdve az általános szabályok alá esnek. Bpcfiii T.: Az elsőbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. C: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja s megállapítja, hogy a felperest a becsatolt betéti könyvekre elhelyezve volt betétei után az 1901. évi február hó 15-étől 1905. évi május hó 29-ig letelt időre négyszázalékos kamatláb alapulvétele mellett és a tőkekamatadónak a felperes terhére való számbavétele nélkül illették meg a tőkésített betéti kamatok. Ehhez képest a Curia az elsőbiróságot a kereseti követelés összegének az elbírálására utasítja. Indokok: A felperes perbeli álláspontja az, hogy a rendelkezésben megjelölt négy betéti könyvre még az 1898. évben az alperesnél 240.000 K összegben elhelyezett betéteinek kamatoztatására nézve közte s az alperes között az 1902. és 1903. években külön megállapodás állott fenn, következően az alperes igazgatósága által a jelzett években a 3. •/. és 4. 7. alatti hirdetmények utján közzétett betéti kamatláb leszállítás és illetve adóátháritás