Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 275. §. 61 §. rendelkezése alapján a késedelmesen szállított talpfáknak átvétele alkalmával a szerződésileg kikötött kötbérhez való igényekre vonatkozó kifejezett jogfentartással kellett volna élni. A K. T. 275. §-a értelmében is a kötbérigénynek fentartása a teljesítés elfogadásánál, mint a kötbérigény érvényesithetésének feltétele, csak akkor szükséges, ha a feleknek szerződésszerű megállapításából az ellenkező nem következik. Már pedig amidőn az elsőrendű alperdes és H. M. 2. :/. alatti szerződés 4. §-ában megállapították, hogy a meghatározott időpontban szállításra kötelezett H. M. a határidőnek meg nem tartása esetén minden egyes elkésetten szállított talpfa után naponkint egytized krajezár bírságot köteles az elsőrendű alperesnek fizetni, igy már előzetesen meghatározták a késedelem esetére minden egyes napra büntetésképen fizetendő összeget. A büntetés jellegével is biró ez a bírságösszeg a szerződés kikötése alapján a késedelem megkezdésével a késedelem időtartamáig naponkint esedékessé válván, az elsőrendű alperesnek ahhoz való igénye annál kevésbbé volt feltételezve az átvételkor kinyilvánítandó kifejezett jog fentartásától, miután a K. T. 273. §-a értelmében a hitelező a szerződésnek nem kellő időben való teljesítésénél az erre az esetre kikötött kötbért, a teljesítés mellett követelni jogosítva van. (C. 1898. május 26. 99. sz.) 1722. ila a kötbér több mulasztás eigyütteis fenforgása esetére köttetett ki, és ha csak az egyik mulasztás esik a kötelezett terhére, a kikötött kötbér meg nem Ítélhető. C. mint felülv. tan.: A C) alatti okiratnak most idézett kitétele kifejezetten és egész határozottsággal tartalmazza azt, hogy a felek a kötbérnek alperesek részéről követelhetéséhez két körülménynek együttes fenforgását kötötték ki, nevezetesen azt, hogy felperes az 1896. évi október hó 15. napjára az építkezést be nem fejezi és hogy egyenesen ebből az okból alperesek az 1896. évi november 1. napján a lakhatási engedélyt a hatóságtól meg nem kapják; következésképen, minthogy a felek a kötbért egy vagy több és rendszerint bármilyen ténykedés vagy mulasztás iránt köthetik ki, alpereseknek a kötbérhez való igénye csak ama mindkét körülménynek együttes fenforgása esetében tekinthető megnyíltnak. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletében foglalt és a fenn kifejtetteknél fogva a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó tényállás szerint az illető hatósági lakhatási engedélynek az 1896. évi november hó első napjára megadása nem egyenesen azért maradt el, mert felperes az építkezést az 1896. évi október hó 15. napjára be nem fejezte, sőt az az engedély az irányadó építkezési szabályok egyenes tilalmánál fogva a jelzett időre még akkor sem lett volna megszerezhető, ha felperes az építkezést az 1896. évi október hó 15. napjára befejezte volna és igy az illető hatósági lakhatási engedélynek az 1896. évi november hó első napjára kinyerése iránt a kötelezettség teljesítése jogilag számításba vehető