Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

62 Kereskedelmi törvény 275. §. módon lehetetlen, az ilyen kötelezettség pedig- jogi hatálylyal nem bir (hasonló értelemben döntött a kir. Curia 47. szám alatt) ; ezeknél fogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hog.y egyedül azon az alapon, hogy felperes az építkezést az 1896. évi október hó 15. napjára be nem fejezte, alpereseknek a kötbérhez való igényét meg nem állapította, stb. (1900. október 11. I. G. 334. sz.) 1723. Kötbér csak akkor követelhető a kötelezettől, ha azon értlek megsértése, amelyre az köteleztetett, csakis a kötelezett fél tevékenységének vagy mulasztásának következménye, vagyis ha annak előidézésében a jogosított fél nem részes. A kötbér, amely arra az esetre köttetett ki, ha a szerződésileg elvállalt munka a meghatározott időben nem teljesíttetik, csak akkor követelhető a kötelezettől, ha az átvállalt munkának a meghatározott időben való nem teljesítése csak a kötelezettnek mulasztásából ered, míg ha magának a jogosítottnak vétkessége is szolgáltatott okot arra, hogy a kötelezett a munkát a meghatározott időben nem teljesítette, a kötbér iránti igénynek alapja nincs; minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletében tényállás gyanánt megállapította, hogy alperes nem tett eleget szerződésszerű fizetési kötelezettségének, jelesül, hogy a szerződésben átvállalt fizetések teljesítését oly időben szüntette meg, amikor a felperest a kapott összegnél már nagyobb mennyiségű vállalati dij illette meg, a felebbezési bíróság ebből a tényállásból helyesen vonta le azt a következtetést, hogy az átvállalt munkának a meghatározott időben való nem teljesítése alperes vétkességére is vezetendő vissza s ebből folyóan alperesnek az 1100 forint kötbérre jogos igénye nincs. (C. mint felülv. tanács 1896. május 5. I. G. 30. sz. — Azonos: C. 8578/1902. és 1147/1894. sz.) 1724. A kötbér iránti s igy büntetés jellegével biró megállapodás szigoruan lévén magyarázandó, a jogosított fél szerződésszegése folytán a kötbér a kötelezett ellen azon az alapon sem Ítélhető meg, hogy a kötbérrel biztosítani czélzott érdek a kötelezett fél mulasztására is vezethető vissza. Tényállás: Felperes alperes biztosító társaságnak ügyletek szerzésével megbízott ügynöke volt; az évi biztositások mennyiségére ki volt kötve, hogy felperes egy éven át 1,000.000 frt biztosításokat köteles szerezni, mit ha elmulaszt, köteles 0.5 perczent kötbért fizetni az elmaradt biztositási összeg után. A biztosító társaság azonban a felperes jogkörét utólag annyiban korlátozta, hogy kijelentette, miszerint nyeremény-részesedés nélkül biztosításokat nem fogad el. Ügynöke ellen követelésbe vévén az egy millión alul maradt üzleti összeg után 0.5 perczent kötbért, a felperes ügynök azzal védekezett, hogy a biztosító társaság meg-