Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 273. §. 45 vettek, alperesek magukat különbeni 2000 forint kötbér terhe mellett arra kötelezték, hogy 3 évig nem árusitanak olyan áru­kat, aminőket felp.-éknek eladtak; ő azonban kifejezetten ennek ellenértékéül felperesek is szintén, különbeni 2000 frt kötbér terhe mellett, arra kötelezték magukat, hogy ama 3 évig egyéb árukat maguk vagy más nevén nem árusitanak; ehhez képest kétség­telen, hogy a felek mindegyike a kitett időben más-más árukat nem árusítván, ez által azoknak az áruknak előnyösebb elárusi­tását arra az időre egymásnak egyaránt lehetővé tegyék; tehát a B) alatti okiratban foglalt az a főszerződés, hogy a felek bizo­nyos elárusitástól egyaránt tartózkodnak, teljesedésbe tulajdon­képen csak a mellett mehetett, hogy az illető időn át mindkét fél saját neve alatt vagy más nevén sajátjaként vagy harmadik sze­mély átvállalásával amaz áruk elárusitására üzlettel állandóan és tényleg is bir. Minthogy pedig a felebbezési biróság Ítéleti tényállása sze­rint akkor, mikor alperesek a B) alatti megállapodással a részük­ről elárusitás alul elvont árukat tényleg árusították, felperesek saját nevük alatt vagy más nevén sajátjukként áruk elárusitá­sára üzlettel már nem. biitak, hanem felperesek üzletét már akkor S. J. vette át, de hogy ez utóbbi a B) alatti okirattal felperesek részéről történt lekötelezést alperesek tudtával elvállalta, erre nézve a felebbezési biróság Ítéletében tények megállapítva nin­csenek; kétségtelen az is, hogy ezek által egyrészről felperesiekre nézve a kikötött kötbér mellett a fentiek szerint az ő javukra szol­gáló érdek már nem létezett, másrészről alperesekre nézve ugyan­csak a kikötött kötbér mellett a fentiek szerint ezek javára szol­gálható érdek már biztosítva nem volt; és hogy a B) alatti ok­iratba foglalt főszerződés teljesülése felperesek ténykedése miatt vált lehetetlenné és igy a kereskedelmi törvény 275. §-a rendelke­zésének megfelel a felebbezési biróságnak az a jogi döntése, amely szerint felperesek javára kötbért meg nem ítélt. (1900. május 15. I. G. 128. sz.) 1682. A kötbér bírság természetével bírván, csak kifejezett szerződési kikötés esetében követelhető és ez a kikötés szorosan magyarázandó, tehát a szerződésben tüzetesen ki nem fejezett esetre ki nem terjaszthető. Az állandóan követett birói gyakorlat és a kereskedelmi tör­vény 273. és 274. §§. szerint ugyanis a kikötött kötbér érvényesit­hetése független a károsodás tényleges bekövetkezésétől és annak mérvétől, hanem az a kötbér, ha valaminek abbanhagyása végett köttetett ki, már a kikötéssel ellenkező cselekmény folytán lejár; a kötbér kikötése kétségtelenül mellékszerződés ugyan és igy fel­tételez egy főszerződést, amiből ki kell tűnnie annak a vagyoni érdeknek, aminek, biztosítására a kötbér szolgál. (C. 1909. január

Next

/
Oldalképek
Tartalom