Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 270. §, 29 7>eres azt adta elő, hogy az alperes jótállási kötelezettsége csak a be nem hánthatott követelésekre terjed ki, az e czimen támasztott kereseti igény szempontjából felperes nemcsak a hitelezések összegét, hanem azok behajthatlanságát is igazolni köteles. F. J. 1937 frt 41 kr.-nyi tartozásáról az alperes beismerte, hogy ezek az ő működése idejéből erednek s hogy behajthatlanok. Azok a kifogásai, hogy felperes a hitelezőnek 1000 írtban limitált mértékét túllépte, s hogy a behajthatlanság a felperes késedelmének a következménye volt, nem jöhetnek figyelembe, mert nem tagadta, hogy a saját jutalékait időközönként mindig megkapta, és igy ezeknek számláiból jól tudhatta, hogy a F. J.-nek nyújtott hitelezői összeg mennyit tett ki, mert továbbá S. M. tanú is igazolta, hogy a felperes könyvei a hitelezési üzlet szerint megfigyelése végett az alperesnek mindig rendelkezésére állottak, s mert végül a netalán tulságosnak talált fizetési haladék ellen felszólalni az alperes kötelessége lett volna, amit pedig nemcsak hogy meg nem tett, hanem, mint a nevezett tanú izonyitotta, éppen ő volt az, aki a F. J. késedelmessége miatt békétlenkedő felperest türelemre kérte stb. C: A másodbiróság Ítélete, azzal a megjegyzéssel, hogy felperes az elsőbiróság Ítéletének elutasító része ellen nem felebbezvén, annak elutasító része a másodbiróság által érintetlenül hagyottnak tekintendő; az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva annak az indoknak elhagyásával, hogy alperesnek kötelességében állt volna felperes könyveit betekinteni és netalán túlságosnak talált fizetési haladék ellen felszólalni, — helybenhagy atik. (1901. november 29. 200. sz.) Í631. Nyílt száinlabeli áruhitelért elvállalt kezesség nem szűnik meg annak folytán, hogy a hitelező a nyilt számlabeli tartozás fedezetére váltót \ett az adóstól. C." A másodbiróság Ítélete indokaiból annyival inkább helybenhagy atik, mert alperes azt sem bizonyította, hogy H. H. által felperesnek a szóban forgó áruk szállítása után adott váltók az áruk vételárának kiegyenlítésére adattak és fogadtattak el, már pedig enneV. bizonyítása nélkül, a kérdéses váltók a vételár fedezésére szolgálónak tekintendők, s az alapügylet jogi természetét meg nem változtatták. (1905. deczember 12. 553/1904. sz.) 1632. A K. T. 270. §. 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezés első része nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy abban az esetben, amiden a főügylet kereskedelmi ügyletnek tekintendő, a 270. §-ban szabályozott egyetemlegességi kötelezettségre vonatkozó rendelkezés kiterjed a kezesre nézve is. (C. 1902. április 1. 432. sz. — Azonos: Marosvásárhelyi T. 2212/1884. sz.) 1633. Törvényes gyakorlatunk szerint, ha a hitelezőnek a határozatlan időoe vállalt kezesség felmondatik, a felmondás nap-