Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

30 Kereskedelmi törvény 270. §. ján tul az adós által vásárolt áruk vételárára a kezességi kötelezettség ki nem terjed. (1901. június 20. 1536/1900. — Azonos: 470/1898. sz.) 1C34. Ha a kezes az adósnak bizonyos czégtől vásárolt árui vételáráért nyert hitelért kezességet vállalt, ez a kezesség; nem szűnik meg az által, ha a hitelező czégből egyik tag kilép s a többi tagok a czéget megváltoztatják, mert ugyanaz a közkereseti társaság áll fönn. (3895. deczember 17.) Ifi34 a. A kezestől csupán annyit van jogosítva hitelező követelni, amely összegért ő kfiejezetten kezességet vállalt, igy az életbiztosítási kötvény zálogbaadása esetén a hitelező nem követelheti a kezesektől a kötvény érvényének fentartására fizetett biztosítási dijakat, ha a kezesek csupán a kölcsöntőkéért kezeskedtek. (C. 7219/1895. sz.) 1635. A készfizetői kezesség jogi természetével nem ellenkezik az, hogy a kezes, esetleg a főadósra nézve létesült feltételtől eltérően, csak olyan feltétel mellett legyen kötelezve, amely mellett magát lekötötte. C. mint felülv. tan.: A felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) :/. alatti okirat pedig kifejezetten azt tartalmazza, hogy az első- és másodrendű alperesek elismervén felperestől 8000 korona kölcsöntőke felvételét, ennek és járulékainak biztosítására átengedték a felperesnél betéteik után tett és azután teendő befizetéseket és hogy B. József, aki a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint az utóbb csőd alá került B. és fia czég tulajdonosa, az egyenes adósokért ama tőke és járulékai erejéig egyetemleges kötelezettséggel a készfizető kezességet magára vállalta a körülirt feltételek mellett; az A) •/. alatti okirat most ismertetett tartalmánál fogva tehát felperes és B. József között szerződésszerű megállapodás jött létre az iránt, hogy az egyenes adósok befizetése a B. József készfizetői kezességével megerősített 8000 korona és járulékai biztosítására szolgál és igy azoknak a befizetéseknek hovaforditására nézve B. Józseffel szemben jogilag nem a felperes szövetkezet alapszabályainak rendelkezése, hanem az előbb kifejtett szerződési megállapodás az irányadó; következésképen az a körülmény, hogy a felperes azt a befizetést, habár az egyenes adósok beleegyezésével, de a készfizető kezes belegyezése nélkül, az egyenes adósok egy más tartozásának törlesztésére fordította, a készfizető kezessel szemben jogi hatálylyal nem bir, mert az által a készfizető kezes helyzete vagyonilag hátrányosabbá vált volna annál, mint amire a fenn kifejtett szerződési megállapodáshoz képest a készfizető kezes kötelezettséget vállalt. (1903. jnnius 2. G. 54. sz. — Azonos: G. 510/1899. sz.)