Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

28 Kereskedelmi törvény 270. §. a K. T. 270. §-a értelmében egyetemleges kötelezettséget állapi tanak meg. (C. 1906. jun. 15. 884/1905. sz.) 1628. Jótállás elvállalásához kifejezett akaratnyilvánítás szükséges. (C. 1906. jnnius 16. 211/1905. sz.) 1629. Az ügynök által az eladóval szemben vállalt delcredere az ügynök ellen a vevővel való egyetemleges kötelezettséget állapit meg az eladó javára. C: Kétséget nem szenved ugyan, hogy az alperes által vitatott, a felperes által állítólag elvállalt az a kötelezettség, hogy az általa közvetített vételeknél a vételárt, ha ezt a vevők ki nem egyenlítik, ő fizeti meg, kereskedelmi ügyletnek tekinthető kezességet képez, amelyből a származott követelések tekintetében, tehát a K. T. 270. §-a értelmében felperes és az illető vevők közt egyetemleges felelősség származván, alperesek a K. T. 269. §-a értelmében a vételár iránti követelésüket — tekintet nélkül arra, hogy azokat előzőleg az egyenes adós ellen érvény esíteni megkísérelték-e, az állítólagos kezes felperes ellen közvetlenül érvényesíteni jogositvák ugyan, minthogy azonban az alperesek, a felperesnek vonatkozó tagadásával szemben azt, hogy a felperes által közvetített ügyletből kifolyóan felmerült, az alperes által beszámítás és viszonkereseti követelés tárgyává tett, a 3. alatt becsatolt kimutatásban felsorolt követeléseik tényleg fennállanak, nem bizonyították, mivel az e tárgyban is felhívott és kihallgatott G. A. és P. G. tanuk arról, hogy ezek a követelések tényleg fennállanak-e, saját tapasztaláson alapuló tudomással nem bírnak, alperesek pedig egyéb bizonyítékot fel nem hoztak; minthogy továbbá a dolog ily állásában most már közömbös, vájjon felperes a vitatott kezességet elvállalta-e, az erre vonatkozó főeskü általi bizonyítás tehát az alsóbiróságok által ez okból helyesen mellőztetett, a inásodbiróság ítéletének felebbezett részét, ezekből az okokból és az ezekkel felmerült egyéb indokai alapján helybenhagvni kellett. (1905. április 6. 380/1904. sz.) 1630. Az az ügynök, aki az általa közvetített ügyletekből hitelezett követelésekért del-crederet vállalt, a hitelező által túlságos időre adott fizetési halasztás esetére ezen kezesség alól szabadul, ha a követelés e miatt vált behajthatlanná. Tsz.: A per folyamán a felek közt a körül forgott a vita, vájjon felperes az alperest a 2. 7. alattiban 1897. október 15-ről és a B) V- alattiban 1898. január 5-ről szóló tételekkel jogosan terhelte-e meg. Ezek a tételek négy adós hitelösszegének del-eredere hányadából és az ugyanezen hitelösszegekért felvett dij és költségátalánynak visszaköveteléséből keletkeznek. Alperesnek a del-credere felelőssége, tekintettel az A) •/. alatti szerződésre és a kereskedelmi törvény 268. §-ára, készfizető kezos minőséggel bír ugyan, de, minthogy keresetében maga a fel-