Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

06 Kereskedelmi törvény 40. §. aláírásra jogosított czégvezetőnek aláírása bemutatására vonat­kozó ez a felhívás indokolt, mivel a fióktelep és a főtelep egy és ugyanazon czégnek a telepei és mivel a kereskedelmi törvénj 38. és 39. §-aiból nyilvánvaló, hogy a czégvezető jogköre ugyan­annak az üzletnek azonos czégü csupán egyik vagy másik tele­pére vonatkozóan helyileg nem korlátozható. (Bpesti tábla 1905. márcz. 22. 66]. sz. — Azonos: Bpesti T. 1904. .iunius 7. 1316.; 1905. szept. 19. 2587/905. sz.) 40. §. 275. A keresk. törvény 40. §-ának a czégvezetőre nézve a czégjegyzés módjára vonatkozólag felállított szabály nem tekint­hető kötelező jogszabálynak abban az értelemben, hogy a czég­vezető más, mint az előirt formában a czéget nem jegyezhetné, a forma be nem tartása tehát a czégvezető által elvállalt kötele­zettséget el nem enyészteti. (C. 1899. május 16. 408. sz.) 276. Czégvezető nem köteles czég jegyzésnél keresztnevét (melléknevét) használni. (C. 3107/1884. sz.) 277. Az a körülmény, hogy a többször nevezett czégvezető a czéget, mely csak magyarul volt bejegyezve, a B) alatti okiraton német nyelven jegyezte, döntő befolyással nem bir, mert habár a keresk. törvény az aláírási módot a czégvezető kötelezettségévé teszi, mégis ha a czégvezető ezt a szabályt nem tartja meg, ez a körülmeny az általa főnöke nevében vállalt kötelezettség jog­hatályát annál kevésbbé érintheti, mert ehhez a formasághoz a törvény semmiféle jogkövetkezményt nem köt és mert a czégnek a czégvezető által német nyelven eszközölt jegyzése a magyar szövegnek különben is helyesen megfelelő alakban történt. (C. 1890. okt. 9. 425. sz.) 278. Nem bir döntő sulylyal azon körülmény sem, hogy K. D. a táviratot saját nevének aláirása nélkül csakis alperes nevé­vel látta el, mert habár a keresk. törvény 40. §-a szerint a czég­vezető köteles az aláirásnál a czéghez saját nevét is a czégveze­tésre vonatkozó toldással csatolni, ámde ha a czégvezető ezen szabályt nem tartja meg, ezen körülmény az általa főnöke nevé­ben tett megrendelés joghatályát nem érintheti, mivel ezen for­masághoz a törvény semmi joghatályt nem köt. (C. 1887. febr. 17. 1007. sz.) 279. A perrendnek szabályai szerint csak az illető fél által aláirt okmányok szolgálnak az okmányban foglalt nyilatkozat­nak bizonyítékául s a kereskedelmi törvény a czégjegyzésnek a czégvezető által mikénti eszközlése iránt az általános szabálynak

Next

/
Oldalképek
Tartalom