Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 38. §. 63 vánvaló a ezégvezetői hatáskör iménti meghatározásából az is, hogy az oly ügylet, mely által egy egész kereskedelmi üzlet egy harmadikra átruháztatik s ezzel maga az üzlet folytatása tényleg megszüntettetik, kereskedelmi üzlet folytatásával járó ügyletnek egyáltalában nem tekinthető. (Curia 1900. október 2. 306. sz.) Ellenkező Bpesti T. 3892/86. sz. 264. A esődbe jutott kereskedőnek czégvezetője, miután e minőségben a törvénynél fogva (K. T. 38. §.) főnöke nevében csakis a keresk. üzlet folytatásával járó teendők ellátására van jogosítva, főnökét a csőd előtt nyert czégvezetési meghatalmazás alapján a csőd tartama alatt nem képviselheti. (C. 1891. ápr. 14. 1260/90. sz.) 265. Azon körülmény, hogy A. K. mint czégvezető a czégjegyzékbe bevezetve nincs, a czégvezetői jogosultság érvényére nézve semmi befolyással nem bir, mert e jogosultság érvényét a törvény a czégjegyzékbe való bevezetéstől függővé nem teszi, hanem e mulasztásra csak a keresk. törvény 21. §. intézkedésének alkalmazását rendeli. (C. 1887 febr. 17. 1007. sz.) — Azonos: 494/1900. sz. 266. A czégvezető jogköre bármely kereskedelmi üzlettel járó bármely ügyletre és jogcselekményre terjedvén ki, a csak a budapesti üzlet vezetésére kiterjedő hatáskör csak a kereskedelmi meghatalmazott hatáskörét állapítja meg. (C. 1897. október 26. 269. sz.) 267. Azon körülmény, hogy felperes az alperes czéget megnevezett czégtulajdonosa személyében idézi perbe és a per során kiderül, hogy a megnevezett személy a czégnek nem tulajdonosa, hanem czégvezetője: nem szolgál okul a kereset visszautasítására. Mintán a czégvezető a keresk. törvény 38. §-a értelmében jogositva van a czéget bíróság előtt képviselni, a kereset a fenti hibás megjelölés daczára törvényes joghatálylyal kézbesítettnek tekintendő és ha az ily kép megidézett alperes a per érdemére nézve védekezését előterjeszti, nincs akadály arra nézve, hogy a bíróság a per érdemében határozzon. (C. 1893. aug. 29. 996. sz.) — Azonos: 774/893. sz.) 268. A czégvezető mulasztása által oly ügyletek ellátása körül okozott kárért, amelyekben a czégvezető e minőségben a kereskedelmi törvény értelmében külön megbízás nélkül is jogosítva van eljárni, harmadik személynek a czég felelős. (C. 1900. szept. 10. 138. sz.) 269. A czégvezetési jogosultság bejegyzésének eredeti érvénytelensége (pl. a főnök személyes vagy hitelesített alakban