Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)
Kereskedelmi törvény 32—36. §§. 57 értelmében a bíróság csakis a per folyamata alatt s ugy rendelheti el, ha azok bizonyos tartalmát az ellenfél állítja. (Bpesti T. 1891. áun. 10. 3803. sz.) — Azonos: C. 993/1896., G. 314/1898., 63/1899. sz. — (Bpesti T. 1908. deez. 21. 3186. sz.) 239. Kereskedelmi könyvek felmutatására kitűzött határidő vétlen elmulasztása miatt igazolásnak helve van. (Bpesti tábla 4143/1882. sz.) 240. A könyvek felmutatása annak bizonyítása végett, hogy a mérleg hamis, nem rendelhető el. Curm: A könyvek felmutatását felperes csak a mérleg hamis voltának bizonyítása czéljából kívánván, anélkül, hogy a könyvek határozott tartalmát vitatná és ily vitatás mellett valamely határozott összegű üzleti nyereség eredményét megjelölné, e nélkül az alperesi könyvek felmutatásának elrendelése teljesen czéltalan lenne, amenynyiben a könyvek felmutatásának megtagadása felperesre semmi eredménynyel nem járna; a keresk. törvény 34. §-a ugyanis a felmutatás elmulasztásának következményeként csak azt állapítja meg, hogy a könyvek vitatott tartalma a vonakodó fél ellen bizonyítottnak veendő. Felperes pedig a könyveknek bizonyos határozott tartalmát a perben nem vitatván, a könyvek felmutatásának elmulasztása esetében sem lehetne felperes részére nyeremény jutalék czimén valamely összeget megállapítani. (1896. július. 1. 993/1895. sz.) 241. A felperes keresete alapjául szolgáló az a körülmény, hogy alperesnek vagyoni viszonyai olyan kedvezők, hogy az általa fizetési feltétel gyanánt megállapított számbavehető vagyongyarapodás beállott, nem bizonyítható az alperes könyveinek felmutatásával s szakértők általi megvizsgálásával, mert a könyveknek felmutatása, egész terjedelmük szerint leendő megtekintés végett, a keresk. törvény 36. §-a értelmében csupán örökösödés, vagyonközösség, társasági vagyon felosztása és csőd esetében foglal helyet. (Curia 1898. október 20. 753/1898. sz. Azonos kijelentést tartalmaz C. 563/87.) 242. Az üzleti könyvek természetüknél fogva a felekkel közös okmányoknak nem tekinthetők s így azok közlése alkeresettel nem szorgalmazható. Bpesti T.: Az okirat az 1893. évi XVIII. t.-cz. 15. §-a szerint a rendes eljárásban is irányadó 85. §-a második bekezdése értelmében közösnek csak azok között tekintendő, akiknek érdekében van kiállítva, vagy akiknek kölcsönös jogviszonyait tanúsítja. A kereskedelmi könyvek kötelező vezetésének czélja az 1875: XXXVII. t.-cz. 25. §-a szerint az, hogy a kereskedő ügyletei és vagyoni állása teljesen feltüntettessenek. E törvényi rendelkezések mellett a kereskedelmi könyvek közokiratnak nem tekinthetők s a felperes azoknak felmutatását