Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

58 Kereskedelmi törvény 32—áb. §§. az 1868: LIV. t.-cz. 188. §-a alapján nem követelheti. (1904. aug. 30. 3972. sz.) 243. A könyveire hivatkozó fél az ellenfél javára irt tételeknek téves voltát sikeresen esak ugy vitathatja, ha az állított tévedést, vagyis azt, hogy az ellenfél javára irt czimeken annak követelése nem volt — bizonyítja. (Curia 1901. nov. 20. 366. sz.) 244. Jövőben teljesítendő ügyletekre a könyvek felmutatása nem rendelhető el. C: Helyesen mellőztetett felp.-nek az alp. társaság kereskedelmi könyveinek felmutatása iránt előterjesztett kérelme is és pedig anynyival inkább, minthogy a tartozik és követel rovatokkal ellátott kereskedelmi könyvekbe való bevezetés tárgyát egyedül a már valamelyik fél részéről teljesitett cselekedetek, tehát csupán hitelezések és törlesztések képezik s nem egyszersmind a csak jövőben foganatosítandók iránti megállapodások. (1890. jan. 22. 1880/889. sz.) 245. A részvénytársaság igazgatói és felügyelő-bizottsági tagjai, ebbeli minőségükben a részvénytársaság üzleti könyvei fölött csak annyiban rendelkeznek, amennyiben a társaság ügyeinek vezetésére (Kt. 182. és köv. §§-ai) és a társasági könyvek vezetésére (198. §.) illetőleg a társasági ügyvezetés ellenőrzésére (195. §.) igazgatói, illetve felügyelő bizottsági tagi állásukból folyóiag őket a felügyeleti, illetve ellenőrzési jog és kötelezettség illeti, tehát az üzleti könyvek megtekintése és vizsgálata is részükről csak a társaság ügyeiben, a társaságot érdeklő és annak üzletmenetével kapcsolatos ügyekre szorítkozik, maguk a társaság üzleti könyvei azonban nem az igazgatósági és felügyelő bizottsági egyes tagok, hanem a részvénytársaság birtokában levőknek tekintendők és igy a jelen esetben a S. E. T. 90. §-ának esete fenn nem forogván, a felhivott tanuk az ,,Ős-Budavára részvénytársaság" üzleti könyveinek felmutatására nem kötelezhetők; mert felp. a megnevezett tanuknak a részvénytársaság üzleti könyveinek előzetes megtekintésére való utasítással kért ujabb megidézése és kihallgatása által mar nem annak a ténynek bizonyítását célozza, hogy mily összegű nyers bevétele volt a társaságnak 1896. máj., jun, és jul. havában, amiről a tanuk tett vallomásuk szerint saját tapasztalatukon alapuló tudomással nem bírnak, hanem annak bizonyítását, hogy a részvénytársaság könyveiben a jelzett hónapokra a nyers bevételek mily összegben vannak bejegyezve. Felp. tehát tulajdonképen a perben nem álló részvénytársaság üzleti könyveinek adatait kívánja bizonyítani és bizonyítékul alkalmazni; mert ennélfogva, valamint a perben nem álló nevezett részvénytársaság bíróilag nem kötelezhető arra, hogy üzleti könyveit felp., mint vele a Kt. 36. §-ában megjelölt jogviszonyban nem levő harmadik személy, érdekében megtekintés végett felnintassa, azonképen a felhivott tanuk, mint