Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 23—24. §. 43 nem védjegy gyanánt szolgál, hanem az áruminták eredetének megjelölése végett használtatik. így tehát, tekintettel arra, hogy a kereskedelmi törvény 10. §-a értelmében a czég azon név, mely alatt a kereskedő üzletét folytatja s melyet aláírásul használ, a) alatt csatolt boritéklapoknak az üzleti felek részére átadása és elküldése által a czég használtatott s ennélfogva a fentebb felsorolt tények a czég jogosulatlan használatát, vagyis a czég bitorlását magukban foglalják. (C. 1904. október 14. 1575. sz. Azonos 5192/884. sz.) 180. Czégbitorlás esete forog fenn, ha az előbb fennállott és feloszlott közkereseti társaság czégét az egyik tag az általa folytatott üzlet czégében toldatként használja. Kir. törvényszék: Az Sz. és K. czég alatt fennállott közkereseti társaság feloszolván, ahhoz, hogy alperes azontúl Sz. K. czégét ilyen toldással „ezelőtt Sz. és K." használhassa, a kereskedelmi törvény 12. és 15. §-ainak rendelkezéseire való tekintettel felperesnek, mint a feloszlott közkereseti társaság másik tagjának kifejezett beleegyezése volt szükséges. Minthogy alperes beismerte, hogy a kereskedelmi egyéni czégek jegyzékének XVI. kötet 157. lapján bejegyzett czége (Sz. K.) mellett nyomtatványain, hirdetésein, üzleti czimfelirataiban és a czégjegyzéshez használt bélyegzőjén az „ezelőtt Sz. és K." toldatot 1898. november 1. óta is használja, alperest az emiitett toldat további használatától a jogában sértett felperes kereseti kérelmének megfelelőleg és a kereskedelmi törvény 24. §-a értelmében a 21. §-ában érintett pénzbirság terhe alatt el kellett tiltani. Curia: Indokaiból s azért hagyta helyben a kir. Ítélőtábla Ítéletét, mert az alperes még az esetben is, ha az ezelőtt fennállott társas czég üzletét tulajdonul megszerezte volna s igy ennek jogutódja lenne, a volt társasüzlet czégét az utódlást kifejező toldattal a kereskedelmi törvény 12. §-a értelmében csupán a volt tulajdonos beleegyezésével használhatná stb. (1900. május 2. 282/1900. sz. Azonos 631/898., 271/885., 653/885. sz.) 181. Ha a czég volt birtokosa beleegyezett abba, hogy neve továbbra is czégül használtassék: ő reá nézve az a körülmény, hogy polgári neve az utódlást kifejező toldással czégül használtatik, nem sérelmes; az a kérdés pedig, hogy az utódlást jelző czégszöveg használhatása kit illet meg, reá nem tartozik, hanem azok közt eldöntendő jogkérdés, kik az ő beleegyezése alapján a használatát vitatják. A képviseletre jogosított valamelyik társasági tag részéről a közkereseti társaság érdekében s annak üzletkörén belül kifejtett ténykedéséért — amennyiben az a harmadik személyeknek czégükhöz való jogait sérti — a kereskedelmi törvény 24. §-a szerinti felelősség magára a társaságra hárul, a társaság tagjai pedig a társasági kötelezettségekért egész