Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

42 Kereskedelmi törvény 23—24. §. azért, mert az alperes által használt „Párisi divatáruiház" felirat oly általános jellegű és elterjedt elnevezés, hogy az az áruk eredetére nézve a vevő közönségnek tévedésbe ejtésére nem lévén alkalmas, ennélfogva felperes üzletkörét meg nem engedett módon befolyásolni nem is képes. (1899. nov. 22. 846/899. sz.) 175/a. A ezégbitorlás a kereset beadása idejében fennálló állapot szerint bírálandó el és így nem szünteti meg a kereseti jogosultságot, ha a felperes ezégét időközben töröltette. A ezégbitorlás jogosulatlan czéghasználat által követtetik el, ez a czéghasználat pedig hírlapi hirdetésekben és üzleti árjegyzékekben is történhetik. Fenforog a ezégbitorlás, ha az „ezelőtt S. M." czégtoldat oly módon használtatik, hogy alkalmas a vásárló közönségben annak a téves hitnek keltésére, hogy a toldatot használó tényleg utóda S. M.-nek. (C. 1910 febr. 25. 916/909. v. sz. IV. p. t.) 176. Akinek ezége bejegyezve nincsen, a keresk. törvény 24. §»a alapján ezégbitorlás miatt fel nem léphet. (C. 753/1878.) 177. A ezégbitorlástól való eltiltás hírlapi közzététele esak rosszhiszeműség esetén rendelendő el. (C. 1900. május 2. 282. sz. Azonos 765/1889. sz.) 178. Czégbitorlás esete akkor forog fenn, ha valaki valamely már bejegyzett czéget jogos tulajdonosának beleegyezése nélkül használ, még pedig akként, hogy az általa használt czég a korábban már létező czéggel teljesen egyező vagy az utóbbitól csak csekély, a különbséget elrejtő s félrevezetésre alkalmas mérvben tér el. A czégbitorlás megállapítására szükséges tehát, hogy a jogosulatlan használat a czég tartalmának egészére is, nemcsak egyes szavaira, vagy esak a jelzők hasonlóságára vonatkozzék. Minthogy pedig felp. „Lengauer testvérek I-ső délmagyarországi cognacfozde" czéget használja, alp. pedig „Neukani Bálint fiai első és legrégibb cognacfőzde, a cognacgyártás alapitói Magyarországban" czéget; minthogy a két czég jelzői (toldatai) is annyira különböznek egymástól, hogy különbözésük szembetűnő; minthogy magának a toldatnak egyező volta sem állapítaná meg a czégbitorlást, mivel a czég toldata törvényesen bejegyzésre alkalmas s általában megengedhető volt-e vagy sem? czégbitorlási kereset tárgyát nem képezheti: felperest keresetének alpeíes czég toldatára vonatkozó részével is elutasítani kellett. (C. 1892. május 18. 1328.) 179. Az áruminták átadása és elküldése az üzlet folytatásához tartozik s a „D. és N." czég az árumintákon létező borítékok nyomtatott szövege szerint nem az áruk megjelölésére, vagyis