Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 23—24. §. 41 23—24. §. 171. A czégbitorlás megszüntetése csakis kereset utján lévén szorgalmazható, perenkivüli eljárás folytán e czégbitorlás kérdése el nem birálható. (C. 1903. május 19. 636. sz. Azonos Budapesti tábla 766/904.) 171/a. Már létező czég tulajdonosa nem élhet felfolyamodással oly czéget bejegyző határozat ellen, mely az ő czégétől világosan nem különbözik és az ő czégjogait sérti, hanem ez ellen a K. T. 24. §-a értelmében csak keresettel léphet fel. (C. 1910. szept. 29. 923/910. v. sz. IV- p. t.) 172. A magánfél valamely állitólagos jogosulatlan czéghasználat által okozott sérelmének orvoslását csakis a kereskedelmi törvény 24. §-ában szabályozott peruton követelheti, s ha kérvénynyel járul a biróság elé, ez csupán feljelentés jellegével bir és mint ilyen, a bíróságot az eljárás megindítására nem kötelezi. (Budapesti tábla 1904. április 27. 766/904. sz.) 173. Czégbitorlási perekben a perrendtartásban szabályozott előfeltételek mellett viszonkeresetnek helye van. (C. 1904. október 14. 1575/1904. sz.) 174. A kereskedelmi törvény 24. §-ának a 21. §-ával való egybevetéséből nyilvánvaló, hogy czégbitorlás esetében a bitorló a czégbitorlás megállapításával azonnal pénzbirsággal nem büntethető, hanem előbb a bitorolt czég használatától pénzbírság terhe mellett eltiltandó s a pénzbírság csak akkor lesz behajtható, ha a bitorló a bitorolt czéget az annak használatától történt eltiltás daczára is tovább használja. (C. 1904. okt. 14. 1575/1904.) 175. Czégbitorlás iránt a keresk. törvény 24. §-a alapján csak azt illeti meg a kereseti jog, aki a megtámadott czég használata által jogaiban közvetlenül érintetik. Az első biróság: A keresk. törvény 24. §-ában irt jogokat valamely czégbitorlóval szemben kereset utján csak az gyakorolhatja, aki jogaiban sérelmet szenved. Minthogy pedig felperes nem is állítja, hogy alperes az ő létező czégét használta volna, s minthogy uj üzlet nyitásáról lévén szó, az az eset sem foroghat fenn, midőn egy már fennálló üzlet átvétele esetén az előbbi czég az üzlet volt tulajdonosa vagy jogutódai engedélye nélkül használtatik, végül, minthogy a k. t. rendelkezésének meg nem felelő czég használata magában véve még nem tekinthető oly jogsérelemnek, amely felperes jogait közvetlenül érintené, felperest kereshetőségi jog hiánya miatt el kellett utasitani. Curia: Az első biróság Ítéletét hagyta helyben indokaiból s