Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 77. §. 211 az egyezségi összeget részben készpénzben, részben elszámolás utján a ezég részére felperestől felvette, a felvett összeget pedig a czégnek beszolgáltatta, illetve avval a ezéggel elszámolt. Ezen érdektelen és kifogás alá nem eső tanú vallomása mérlegelésével a kir. törvényszék bizonyitottnak vette, hogy felperes a végrehajtás alapját képező követelést alperes jogelődének, a P. és A. czégnek A. E. czégtag kezéhez kiegyenlítette, minélfogva alperes jogelődjének követelése felperes irányában megszűnt. (1903. nov. 12. 1520/1902. sz.) 737. Habár a czégjegyzési kivonat szerint a közkereseti társulat képviseletére csak egy társtag volt jogositva, de miután a másik társtag az üzletvezetéssel járó minden cselekményeiről tudomással birt s az ellen nem tiltakozott, a társas czég nevében véghezvitt jogi cselekménye a társas czég képviseletének hiányából meg nem támadható s az a társas czéget kötelezi. C: A B) alatti czégjegyzési kivonatból kitűnik ugyan, hogy az abban érintett közkereseti társulat képviseletére egyedül H. A. társtag van jogositva, de nincs adat arra nézve, hogy a másik társtag B. M. a keresk. törvény 77. §-a szerint az üzletvezetésből kizártnak volna tekinthető, minélfogva az idézett törvény 78. §-a szerint az utóbb nevezett társtag az üzletvezetéssel járó minden cselekményeket a társaságra nézve is kötelezőleg végezhetett mindaddig, mig a másik társtag, aki a per adatai szerint a társa cselekményeiről tudomással birt, az ellen nem tiltakozott, ami azonban felperes által még csak nem is állíttatik. (1897. jun. 23. 6180. sz. — Azonos: C. 1905. jan. 5. 376/904. sz.) 738. Az üzletvezetésre még befelé a társasággal szemben is a társaságnak minden tagja feljogosítottnak tekintendő. Igaz ugyan, hogy ez a jog a kereskedelmi törvény 77. §-ában, tehát a törvénynek abban a részében foglaltatik, mely nem a társaságnak harmadik személyek, hanem a társaság tagjainak egymás irányában való jogviszonyát szabályozza, továbbá abból, hogy az üzletvezetési jogban való korlátozás (nem ugy, mint a képviselet) czégjegyzés tárgyát nem képezi (kereskedelmi törvény 65. §.), a korlátozástól tehát harmadik személyek a czégjegyzék megtekintése által tudomást nem szerezhetnek, végre abból, hogy a kereskedelmi törvény VIII. czim 7-ik fejezete, melyben a társaság jogviszonya harmadik személyek irányában szabályoztatik, az üzletvezetési jog korlátozásának hatályáról harmadik személyek irányában általában nem intézkedik: kétségtelen, hogy az üzletvezetésre és ennélfogva oly cselekményekre, melyek a társaság üzletének folytatásával járnak, tekintet nélkül a társaság képviseletének szabályozására harmadik személyekkel szemben, a társaság minden tagja feljogosítottnak tekintendő, és ezen jog korlátozása általában véve harmadik személyek irányában hatálylyal nem 14*