Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 62—63. §. 187 harmadik személyivel tőzsdei ügyleteket kötött és amely ügyletekből kifolyólag a felperes szerint az alperes által elismert veszteség származott; az ily társasági szerződés alapján pedig a felperes jogositva van a közös tőzsdei játékból a peres felekre háramlott és a felperes által kifizetett, illetve elvállalt veszteségnek a társas szerződés szerint alperesre eső részét az alperes ellen birói nton érvénvesiteni. (C. 1908. jnn. 24. 7429/907. v. sz. a. IV. p. t.) 660. Midőn többen valamely megengedett czélra a képviselet megfelelő szerzésével egyesülnek s e mellett kifejezésre juttatják azt a jellegét is az egyesülésnek, hogy az ennek czélja által meghatározott körben szerzett vagy szerzendő jogok nem a résztvevőket, mint külön személyeket, hanem az egyesülést illessék: az egyesülésen kivül álló személyekkel szemben jogok érvényesítése végett maga az egyesülés a szabályzatilag meghatározott szerve, illetőleg közege által felperesként felléphet. (Bpesti T. 1909. január 28. 767/1808. sz. a.) Az alkalmi egyesülésnek egyetemleges jogviszonyából következik, hogy az alkalmi egyesülésnek bármelyik tagja saját nevében követelheti az adóstól a kötelezettség egész és osztatlan teljesítését. C. 1890. ápr. 10. 55. sz. 661. Ha az üzlettársak megállapodtak az üzleti haszonban való részesedés arányában anélkül, hogy az üzleti veszteség viselésének az arányát is megállapították volna, ugy az vélelmezendő, hogy a veszteség is ugyanabban az arányban viselendő a tagok által. A K. T. 62. §-ának 2. bekezdése értelmében az alkalmi egyesülésre lépett felek, ellenkező kikötés hiányában, a nyereségben és a veszteségben egyenként osztoznak; a törvénynek most idézett rendelkezése szerint a nyereség és a veszteség megosztását, ellenkező kikötés hiányában, ugyanazon márték szerint kell eszközölni; ennélfogva a peres feleknek az a megállapodása, hogy a nyereségben egyenlő mértékben osztozzanak, ellenkező kikötés hiányában a veszteség megosztására is kiható; nem a felperest terhelte annak bizonyitása, hogy őt a veszteség egyharmada illeti, hanem az alperest terhelte annak bizonyitása, hogy a veszteség megosztására nézve a felek a nyereség megosztására szerződésileg kikötött aránytól eltérőleg, azt kötötték ki, hogy a felperes a netaláni kár felét tartozik viselni. (C. 1909. szept. 29. 442/1909. sz.) 662. Az a körülmény, hogy felperes iparengedélylyel esetleg nem bir, jogilag nem akadálya ann^k, hogy felperes résztvegyen egy olyan alkalmi egyesület alakításában, amely ezéljául