Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

162 1884: XVII. t.-cz. 92—94. 8. 2500 forintos kötvénynek 453 frt 07 krban liquidált visszaváltási értékét nem tartozik a felperesnek kiszolgáltatni. (1901. november 13. 675/1901. sz.) 591. A szolgálatát állásának megszüntetése okából, habár felmondás nélkül és így önként elhagyó alkalmazott és szolgálatadója között az eddigi fennállott szolgálati viszony megszűnése egyik félnek a hibájára sem lévén visszavezethető, a szolgálatadónak az alkalmazott által befizetett nyugdijilletmények visszatartásához nincs jogezime s igy azokat a főnök az alkalmazottaknak a szolgálatból történt kilépése alkalmával kiadni tartozik. (C. 907. márcz. 6. 160/906. sz.) 592. A szolgálati viszonyból kifolyó fegyelmi hatóság gyakorolhatása nem csak törvényen vagy törvény erejével biró rendeleten, hanem szerződésen is alapulhat; a fegyelmi hatóság tényleg megtörtént jogos gyakorlásának az a jogszerű hatálya, hogy a rendes bíróság a felperes illetékes fegyelmi hatóságának elhatározási körébe eső tény valóságát és a lefolyt fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés mérvét felülvizsgálni jogositva nincs, — hanem egyedül azt a kérdést birálhatja meg, hogy az elkövetett fegyelmi vétség oly természetü-e, mely a nyugdijszabályok szerint a nyugdíj elvesztését vonja maga után. (Cnria 1899. november 11. G. 381. sz. a. Állandó gyakorlat.) 592/a. I. Az illetékes fegyelmi hatóság jogérvényes fegyelmi határozatában megállapított tények valóságát a rendes bíróság nem teheti ugyan vizsgálat tárgyává, de a perbe vitt kártérítési igény eldöntése czéljából bírálat tárgyává teheti, sőt tennie kell is, hogy a fegyelmi határozatban megállapított tények jogos okul szolgáltak-e a munkabéri viszony azonnali felbontásához, vagy sem. — II. Jogos ok a fegyelmi uton való felmondás nélküli elbocsátásra, ha a munkás (csoportvezető) a gyár iránt ellenséges magatartást és czélt követő szocziális szakszervezetbe nemcsak belépett, hanem oda tagokat is gyűjtött, sőt a belépni nem akaró munkásoknak a szerszámok kiadását megtagadta. (C. 1909. decz. 14. 3863/909. sz. VIII. p. t.) 593. A fegyelmileg elbocsátott alkalmazott nyugdíjigényének megállapításánál a rendes bíróság a fegyelmi büntetés mérvét felülvizsgálni jogositva nincsen. Tsz.: Alperes társaság igazgatósága felperest az 1:/. alatti fegyelmi határozata szerint a szolgálati kötelesség súlyos megsértése miatt bocsátotta el állásától. A 2 /. alatti nyugdijszabályzat 12. §-ának első pontja értelmében pedig elveszti nyugdíjra szóló igényét az, aki a társasági szolga-