Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

1884: XVII. t.-cz. 92—94. §. 163 latból fegyelmi utón, a szolgálati kötelesség súlyos megsértése miatt bocsáttatott el és ez az elbocsátó határozatban kifejezetten megjegyeztetik. Felperes nem tagadta azt, hogy ellene az 5 :/. alatti fegyelmi határozat a 4 •'/. a. fegyelmi eljárási szabályzatban előirt módon meghozatott. Már pedig a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszternek 1869. évi április hó 21-én 2362. sz. alatt kelt rendeletével kibocsátott ideiglenes hajózási rendszabályok 106. §-a szerint alperes gőzhajóstársaság jogositva van alkalmazottjai fölött az ez érdemben fennálló szolgálati szabályok és utasításokhoz képest a szolgálatból való elbocsátásig terjedő fegyelmi hatalmat gyakorolni. Az nem vitás, hogy alperes ezt a fegyelmi hatóságot a 4 •/. alatti szabályzat alapján gyakorolja, az pedig, hogy e szabályzat kormányhatóságilag jóváhagyatott-e, közömbös; mert az idézett hajózási rendszabály ezt a jóváhagyást az ez érdemben fennálló szabályok tekintetében elő nem irja. Alperesnek eme statutárius fegyelmi joghaitó^ága folyHán tehát a rendes biróság a felperes illetékes fegyelmi hatóságának elhatározási körébe eső tényeknek valódiságát és a kiszabott fegyelmi büntetés mérvét felülvizsgálni jogositva nincsen. Hanem a rendes biróság elbirálási jogkörébe egyedül az a kérdés tartozik, vájjon a felperes terhére rótt cselekmények olyan természetüek-e, melyek a 2 •/. alatti nyugdijszabályzat 14. §-ának tekintete alá eső jellegüknél fogva a nyugdíjigény elvesztését vonhatják maguk után. C: Ez indokokat elfogadta. (1892. szeptember 3. 516/1902. Azonos 722/1899., 3231/1901. sz.) 594. A m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszternek 1869. április 21-én 2362. szám alatt kelt rendeletével kibocsátott és az ideiglenes hajózási rendszabályok 106. és 111. §-ai értelmében, alperes gőzhajótársaság jogositva van alkalmazottai felett, az ez érdemben fennálló szolgálati szabályok és utasításokhoz képest, a szolgálatból való elbocsátásig terjedő fegyelmi hatalmat gyakorolni. Alperesnek eme statutárius fegyelmi joghatósága folytán tehát a rendes biróság a felperes illetékes fegyelmi hatóságának elhatározási körébe eső tények valóságát és a kiszabott fegyelmi büntetés mérvét felülvizsgálni jogositva nincsen, hanem a rendes biróság elbirálási jogkörébe egyedül az a kérdés tartozhat: vájjon a felperes terhére rótt cselekmények olyan természeiüek-e, melyek a nyugdíjigény elvesztését vonhatják maguk után, (Cuiia 1901. november 19. 220. sz.) 595. A részvénytársaság alkalmazottjai nyugdíjigényük tekintetében közvetlenül a társaság ellen fordulhatnak, mert a részvénytársaság, mely alkalmazottjait kötelezi, hogy az általa leteli*