Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)
1884: XVII. t.-cz. 92—94. §. 157 üzetését felvette, a főnök bizalmával való visszaélésnek és üzleti érdekei veszélyeztetésének oly jelensége, mely feljogosítja a társaságot a szolgálati szerződésnek azonnali megszüntetésére. (Curia 1901. deczember 5. 1404/1901. sz.) 580. A vezérigazgatónak adott végkielégítés tárgyában kötött szerződés azon az alapon nem hatálytalanítható, hogy a vezérigazgató a társaság czége alatt a maga részére tőzsdei ügyleteket kötött, ha nincs beigazolva, hogy a társaság a végikelégitési összeg megszavazásakor erről a körülményről nem birt tudomással. (Curia 1900. január 30. 1198/1899. sz.) 581. Az az alkalmazott, aki főnöke segédeit egy más versenyvállalatnál leendő elszerződtetésre rábírni igyekszik, felmondás nélkül azonnal elbocsátható. C: Bizonyítottnak fogadja el azt. hogy felperes az alperes üzletének érdekeit veszélyeztető oly visszaéléseket követett el, amelyeknek következtében az alperes társaságnak ugy az ipartörvény, valamint az általános magánjog szabályai szerint jogában állott őt állásából felmondás nélkül azonnal elbocsátani, mert tekintet nélkül arra, hogy felperes a tanuk vallomásával bizonyított az által a ténykedés által, hogy az alperes társaság több hivatalnokát az uj versenyvállalatihoz való átlépésre rábírni törekedett és hivatalos állásából merített üzleti titkokat még alkalmazása idején felhasználni igyekezett a versenyvállalat czéljaira, okozott-e az alperes társaságnak kárt vagy nem? a felperes érintett ténykedése már magában véve megállapítja az előleges felmondás nélkül azonnal való elbocsátás jogának esetet. (1900. október 9. 637/1900. sz.) 582. Az alkalmazott a főnök szerződésszegése esetében sincs felmentve a szerződési hűség alól, hanem a szolgálati viszony lényeges feltételét képező azt a becsületességet és hűséget, melylyel az alkalmazott a szolgálatadó főnökének tartozik, köteles a segéd még a szolgálatból történt elbocsátás után is mindaddig betartani, amig a szolgálati szerződés alapján volt főnökétől a maga javára jogokat érvényesíteni kiván. Ennek a jogi álláspontnak szükségszerű folyománya pedig az, hogy az elbocsátott alkalmazott a volt szolgálatadója iránt tartozó szerződési hűséget megszegi és így a volt főnöke ellen folytatott verseny az illoyalis verseny jellegét ölti fel, tehát illoyális versenynyé minősül már azáltal is, midőn tevékenyen oda működik, hogy volt főnökének rendes vásárlóit annak üzletéből elvonja és azokat a saját üzlete, illetőleg azon versenyüzlet részére, melynek tagjává lett, megszerezze, meri ezzel a tevékenységgel volt főnökének gazdasági érdekeit szándékosan veszélyezteti. Az alkalmazottnak tehát már az a cselekedete, hogy volt főnökének rendes vevőit maga számára meg-