Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

1884: XVII. t.-cz. 92—94. §. 157 üzetését felvette, a főnök bizalmával való visszaélésnek és üzleti érdekei veszélyeztetésének oly jelensége, mely feljogosítja a társa­ságot a szolgálati szerződésnek azonnali megszüntetésére. (Curia 1901. deczember 5. 1404/1901. sz.) 580. A vezérigazgatónak adott végkielégítés tárgyában kö­tött szerződés azon az alapon nem hatálytalanítható, hogy a ve­zérigazgató a társaság czége alatt a maga részére tőzsdei ügylete­ket kötött, ha nincs beigazolva, hogy a társaság a végikelégitési összeg megszavazásakor erről a körülményről nem birt tudomás­sal. (Curia 1900. január 30. 1198/1899. sz.) 581. Az az alkalmazott, aki főnöke segédeit egy más ver­senyvállalatnál leendő elszerződtetésre rábírni igyekszik, felmon­dás nélkül azonnal elbocsátható. C: Bizonyítottnak fogadja el azt. hogy felperes az alperes üzle­tének érdekeit veszélyeztető oly visszaéléseket követett el, amelyek­nek következtében az alperes társaságnak ugy az ipartörvény, vala­mint az általános magánjog szabályai szerint jogában állott őt állá­sából felmondás nélkül azonnal elbocsátani, mert tekintet nélkül arra, hogy felperes a tanuk vallomásával bizonyított az által a tény­kedés által, hogy az alperes társaság több hivatalnokát az uj verseny­vállalatihoz való átlépésre rábírni törekedett és hivatalos állásából merített üzleti titkokat még alkalmazása idején felhasználni igyeke­zett a versenyvállalat czéljaira, okozott-e az alperes társaságnak kárt vagy nem? a felperes érintett ténykedése már magában véve meg­állapítja az előleges felmondás nélkül azonnal való elbocsátás jogá­nak esetet. (1900. október 9. 637/1900. sz.) 582. Az alkalmazott a főnök szerződésszegése esetében sincs felmentve a szerződési hűség alól, hanem a szolgálati viszony lé­nyeges feltételét képező azt a becsületességet és hűséget, mely­lyel az alkalmazott a szolgálatadó főnökének tartozik, köteles a segéd még a szolgálatból történt elbocsátás után is mindaddig be­tartani, amig a szolgálati szerződés alapján volt főnökétől a maga javára jogokat érvényesíteni kiván. Ennek a jogi álláspontnak szükségszerű folyománya pedig az, hogy az elbocsátott alkalmazott a volt szolgálatadója iránt tartozó szerződési hűséget megszegi és így a volt főnöke ellen folytatott verseny az illoyalis verseny jel­legét ölti fel, tehát illoyális versenynyé minősül már azáltal is, midőn tevékenyen oda működik, hogy volt főnökének rendes vásár­lóit annak üzletéből elvonja és azokat a saját üzlete, illetőleg azon versenyüzlet részére, melynek tagjává lett, megszerezze, meri ezzel a tevékenységgel volt főnökének gazdasági érdekeit szándékosan veszélyezteti. Az alkalmazottnak tehát már az a cse­lekedete, hogy volt főnökének rendes vevőit maga számára meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom