Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

1884: XVII. t.-cz. 92—94. §. 155 peresnek ez az eljárása szabálytalan ugyan, mert neki nem állott ugyan jogkörében az igazgatóság előleges jóváhagyása nélkül ezt az összeget eredeti céljától eltérően más módon felhasználni, mindazonáltal ez nem tekinthető a főnök bizalmával való olyan visszaélésnek, mely az üzlet érdekeit veszélyezteti és igy elbocsátási okul nem szolgálhatott és pedig annál kevésbbé, mert megállapitható az, hogy az alperes társulatnak már jóval az elbocsátás előtt tudomása volt vagy legalább kellett volna lennie a felperesnek e részben terhére rótt eljárásáról. De nem fogadható el az alperes által a felperes terhére felhozott az az eljárás sem az alperes érdekeit veszélyeztető oly bizalmával való visszaélésnek, hogy az 1895. évben a telkek bekerítésére megszavazott 4000 frt összegből a felperes 1000 frtot az igazgatósági épülethez egy istállónak és tyukudvarnak a felállitására forditott; mert az a körülmény, hogy felperes az általa megtakaritott ezen 1000 frt összeget az alperes társulat előzetes megkérdezése nélkül más czélra fordította ugyan, de ugyancsak az alperes vagyonába építette, tekinthető ugyan a saját hatásköre túllépésének, de egyáltalában nem fogadható el az alperes érdekeit veszélyeztető oly bizalommal való visszaélésnek, mely miatt szolgálatából felmondás nélkül elbocsátani jogosítva lett volna. (1903. október 21. 1105/1902.) 574. Az átvett pénznek a pénztárba történt késedelmes beszolgáltatása törvényes ok a felmondás nélküli, azonnali elbocsátásra. (Curia 1885. június 25. 230. sz. Azonos 967/1889. sz.) 575. Nem teljesitett munka felszámítása a munkaadó bizalmával való visszaélésnek tekintendő. Bpesti T.: L. F. és W. M. felp.-i tanuk vallomásával teljes próbaerejü bizonyítékot szolgáltatott felp. arra, hogy felp. K. D. a G. D. E. alatti munkakönyvekben oly szedé.seket számított fel, mely szedések nem eszközöltettek, sőt amely szedéseknek megfelelő kéziratok a nyomdába sem érkeztek. Ugyancsak ezeknek a tanuknak vallomásával begyőzetett az is, hogy oly ivek kiszedését is bevezette alp. munkakönyvébe, melyek szedve nem lettek, hanem tömöntvényból lettek nyomtatva. A nevezett két tanú egybehangzó vallomásával igazolt ama körülmények ellenében nem vehető figyelembe alp.-nek az a védekezése, hogy ha oly bevezetések eszközöltettek is általa, azokból felperesre kár nem háramlott s igy bizalommal való visszaélés és az üzleti érdek veszélyeztetésének esete fenn nem forog, nem vehető pedig figyelembe alp. eme védekezése azért, mert ugyancsak Sch. Á. alp.-i tanú vallomásából kitűnik az is, hogy a héber osztálynál alkalmazott munkások nem mindegyikének volt fix fizetése, ezek a munkások pedig a végzett munka értékének megfelelő díjazásra tarthatnak csak igényt, ebből kétségtelen megállapitható és következik, hogy a nem teljesitett munkáért felszámított munkabér kifizetésével felp. üzleti érdekei míg egyrészről veszélyeztettek és felp. károsodotl, másrészt alp. felp. bizalmával kétségtelenül visszaélt..