Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

154 1884: XVII. t.-cz. 92—94. §. hatatlan az is, hogy a jellem integritását pupzta híresztelések nem érinthetik, legkevésbbé érinthetik pedig oly módon, hogy azokra az elbocsátáshoz való jog alapitható legyen. E szerint a pénzintézet igazgatója ellen felmerült híresztelésekből keletkezett s annak becsületét érintő állapotra — és nem az állitólag elkövetett visszaélésekre mint tényekre nem alapítható az igazgatónak szerződésileg biztosított végkielégítése nélküj leendő elbocsáttatása. (Cnria 1897. szeptember 29. 604/1897. sz.) 572. A segédnek felmondás nélkül való elbocsátására elégséges, ha a segéd főnöke beleegyezése nélkül akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletek létesithetése végett lépéseket tett és az ügyletek folytatását megkezdette. Kir. tábla: Felperes végiratában maga is beismerte azt, ami 13. és P. tanuk vallomásával is bizonyitva van, hogy felperes az alperes által történt elboosáttatása előtt 1897. év végén vagy 1898. elején az „Utolsó honvédek vacsorája" czimü kép többszörözésére, közzétételére és forgalom'bahelyezósére vonatkozó jogot megszerezte s annak értékesítése czéljáJból más vállalatoknál ajánlatokat tett; az a körülmény pedig, hogy felperes 'kiadói ügyletekkel nem iparszerüleg foglalkozott s az általa megkisérlett értókesités tényleg meg nem történvén, alperes üzleti érdekei sérelmet nem szenvedtek, adott esetben közömbös, mivel a fenti (§./&) pontja szerint a segédnek felmondás nélkül való elbocsátására elégséges, ha a segéd főnöke beleegyezése nélkül akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik, vagyis elégséges, ha a segéd ily ügyletek létesithetése végett lépéseket tett, azaz valamely kép többszörözésére és forgalomba helyezésére vonatkozó jogot megszerezte s annak értékesítése czéljából más konkurrens vállalatoknál ajánlatokat tett és ezzel a kiadóügylet folytatását megkezdette és nem szükséges, hogy a segéd ily kereskedelmi ügyietákkel iparszerüen foglalkozzék, avagy hogy a segéd ügyletei által a főnök üzleti érdekei tényleg kárt is szenvedjenek. C: A kir. tábla Ítélete helybenhagyatik a benne felhozott indokai alapján. (1902. november 19. 514/1902. sz. Azonos 637/1900. sz,) 573. A főnök bizalmával való visszaélésnek nem minősíthető az az eljárás, hogy a társaság igazgatója más czimen megtakarított pénzekből a társaság tulajdonához tartozó ingatlanokba előzetes engedély nélkül beruházásokat eszközöl; továbbá nem szolgálhat alapul az elbocsátásra olyan eljárás, mely szabálytalan ugyan, de amely az elbocsátást megelőzőleg huzamosabb idővel történt. C : A mi a felperes terhére felhozott azt az eljárást illeti, hogy é a kórházépítés czéljaira megszavazott 5000 írtból 2006 frt 97 kr összeget nem erre a czélra fordított, hanem az alperes társaság kebelében megalakult társládának az ez által emelt fürdőház költségeinek fedezetére az alperes társaság nevében oda ajándékozta, fel-