Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

1884: XVII. t.-cz. 92—94. §. 15-' 568. Az utazó, ha kötelezve volt egy meghatározott forgalmát biztosítani, maga határozhatja meg; az utazási napokat. (C 1904. április 10. 598/903. sz.) 569. A kereskedelmi utazó, ki az üzlet-telepen kiviil ügyletek megkötésével megbízva volt s megállapodás szerint abban az esetben, ha az általa elért üzleti eredmény nem áll arányban az arra fordított költségekkel, azonnal elbocsátható volt — csak oly időben bocsátható el ezen az alapon, ha neki már elegendő idő engedtetett arra, hogy az üzletek létesítését eredményesen eszközölhesse s erre oly vidéken, hol a kereskedőt be kellett vezetni, egy hónap elegendő időnek nem tekinthető. (Curia 1898. szeptember 29. 598/898. sz. Azonos G. 219/1900. sz.) 570. Az egyleti orvos felmondás nélkül el nem bocsátható azért, mert a betegek látogatásában késedelmes volt és mert egy izben a betegtől szabály ellenére kötéspénzt követelt és kapott. Curia: A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint felperes a nála bejelentett betegek látogatásában némelykor késedelmes volt. felperes a betegek részére némelykor ezeknek ugyanakkor közvetlen megvizsgálása nélkül gyógyszert rendelt és táppénzt utalványozott, felperes némelykor olyanoknak utalványozott gyógyszert és tápszert, akiknek ezeklíiez való joga az alperesi alapszabályok értelmében az idó szerint korlátolva volt, illetőleg fenn nem állott és mindezek iránt felperes ellen alperesi egylet vezetőségénél többször tétetett panasz, azonban a felebbezési bíróság ítéletében nincs ténymegállapítás az iránt, hogy felperes késedelmes látogatása az illető betegek egészségére káros befolyással volt, hogy azoknak, akik részére felperes ugyanakkor 'közvetlen megvizsgálás nélkül gyógyszert rendelt és táppénzt utalványozott, ezekhez szüksége és alapszerü joga nem volt. és hogy felperes az alperes részéről értesíttetett volna arról és így felperes tudta volna azt, hogy némelyeknek, akik részére gyógyszert és táppénzt utalványozott, ezekhez való joga az idő szerint az alperesi alapszabályok értelmében korlátozva volt, illetőleg fenn nem állott. Ilyen 'körülmények között a felperessel szemben a felebbezési bíróság ítéletében megállapított ténykörülmények még az esetben Iá, ha valónak vétetett volna az. hogy felperes egy alkalommal a betegtől 'kötéspénzt követelt és kapott, legfeljebb csekélyebb rendetlenség jelentőségével birhatmaik, ellenben nem minősíthetők anna'k, inog) felperes orvosi kötelességének meg nem felelt és így nem szolgálhatott jogos okul arra, hogy alperes felperest felmondás nélkül elbocsáthassa. (1903. április 22. G. 678/1902. sz.) 571. Valamely pénzintézet üzleti felvirágzásának, ha nem is egyedüli, de mindenesetre számbavehető tényezője ugyan az is, hogy az élén álló egyének jelleméhez szó ne férhessen, de tagad-