Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

138 1884: XVII. t.-cz. 159. §. megfizetése az uj szolgálatadó által nem követelhető, hacsak nem bizonyítja, hogy a kötbért kötelezett segéd előtte igazolta, illetve őt megtévesztette az iránt, hogy előbbi szolgálata felmondás által megszüntethető s ez alapon meg is szüntetendi. (C. 1896. szept. 22. 1070/1895. sz. — Azonos: C. 1908. jun. 2. 1091/907. sz.) 526. A munkakönyvnek az iparossegédtől való minden olyan elvonása, amely a törvényes rendelkezések betartását lehetetlenné teszi, törvénybe ütközik s ezért a munkakönyvet az iparossegéd hitelezőié vissza nem tarthatja még abban az esetben sem, ha azt az iparossegéd önként adta át a követelés biztosítására. C: Ugyanezért az alperest a munkakönyv kiadására kötelezni kellett, amely munkakönyvet — a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint — az alperes a felperes ellen fennálló követelésének biztosítására tartott vissza. De a most kifejtett jogi álláspont mellett sincs törvényes alapja a felperes által a munkakönyv visszatartása miatt támasztott kártérítési követelésnek, mert a megállapított tényállás szerint, amelyre nézve a felperes nem is panaszolja, hogy megállapítása jogszabály megsértésével történt vokia, s amely tényállás ekkép a sommás eljáíási törvény 197. §-a értelmében irányadó, a felperes a munkakönyvet önként adta át tartozása biztosítására alperesnek; tehát az a törvényellenes állapot, hogy a felperes munkakönyvétől meg volt fosztva, első sorban a felperes saját tényéből következett be; a saját ténye következtében esetleg szenvedett kárának megtérítését pedig jog szerint nem követelheti. (1902. február 4. I. G. 540/1900. sz.) 1884: XVII. t.-cz. 159. §. 527. A munkaadónak a segéd jogtalan kilépése esetében nincs joga utóbbinak munkakönyvét tetszés szerinti ideig visszatartani s ez által a kilépő segédet a munkakeresés lehetőségétől hosszabb ideig megfosztani. Az iparos ugyanis a jogos ok nélkül kilépő segéddel szemben az ipartörvény 159. §-ában emiitett kényszereszközök alkalmazását követelheti, vagyis a segédet az iparhatóság utján visszahozathatja és kötelessége teljesítésére szoríthatja. Ha a munkaviszonyt ily módon fentartani kívánja, annak befejezéséig a segéd munkakönyvét is visszatarthatja. Azonban a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1901. évi deczember hó 17. napján 76.290/VIII. sz. alatt kelt rendelete értelmében az iparos a jogtalanul kilépő segéd visszaállítását csak a kilépéstől számított 14 nap alatt kérelmezheti s ha ezt elmulasztja, a határidő eltelte után a munkakönyvet a jogos ok nélkül kilépő segédnek is tartozik visszaadni. Ebben az esetben is az iparos a munkaviszonyból származó vngy egyéb követelését az illetékes hatóság előtt érvényesítheti ugyan, de annak biztosítása végett a munkakönyvet vissza nem tarthatja, sem arra zálogjogot nem gyakorolhat, mert a munkakönyv nem oly papir, melyben valamely vagyoni igény megtestesül, hanem a se-