Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

1884: XVII. t.-cz. 159. §. 139 gédre. nézve ujabb szolgálat vállalása czéljából szükséges igazoló okirat s igy e jogi természeténél fogva zálogul le nem köthető. A felebbezési bíróság megállapította ugyan, hogy alperes a felperes visszaállítása iránt a kellő lépéseket megtette, de ezt a meggyőződését az iparhatósági iratok közt levő, 1906. évi október hó 10. napján fölvett jegyzőkönyvre alapitván, ténymegállapítása iratellenes; mert az emiitett jegyzőkönyv nem az ipartörvény 159. §-a értelmében intézkedésre jogosított iparhatóságnál, hanem a rendőrségnél vétetett fel s a jegyzőkönyv szerint alperes nem is kérte a felperes visszaállítását, hanem feltételesen annak a szándékának adott kifejezést, hogy esetleg a visszaállítást az ipartestületnél fogja kérelmezni. Minthogy pedig az, hogy alperes az illetékes iparhatóságnál ily kérelmet előterjesztett, tényként megállapítva nincs: a munkakönyvet, a fent kifejtett jogi álláspont értelmében, nem volt jogosítva visszatartani, hanem attól az időponttól számítva, midőn felperes őt értesítette, hogy a munkába visszamenni nem fog, tartozott volna az alperes a munkakönyvet 14 nap alatt felperesnek visszaszolgáltatni s minthogy ezt nem tette, felperesnek ebből eredő kárát megtériteni köteles. Ez a kártérítési felelősség pedig kezdetét veszi a 14 napi határidő lejártával és tart mindaddig, mig felperes munkakönyvét tényleg vissza nem kapta, s a felelősség terjedelmén mit sem változtat az a körülmény, hogy a hatóság a munkakönyv kézbesítése körül késedelmesen járt el és hogy felperes a munkakönyv átvétele végett alperesnél személyesen nem jelentkezett; mert alperes a könyv átadását 1906. évi október hó 10-ik napján a rendőrkapitányság utján is teljesíthette volna, azonban a már említett jegyzőkönyvből kitünőleg, az átadást a mondott alkalommal a rendőrkapitányság előtt is kifejezetten megtagadta és azt csak az iparhatóság felhívására, 1906. évi november hó végén szolgáltatta vissza, tehát a késedelem mindenkép alperes rovására esik. Ezek alapján a megtámadott Ítéletet a rendelkező rész értelmében megváltoztatni s a felebbezési bíróságot, mely a kár mennyisége kérdésével nem foglalkozott, ebben az irányban megfelelő eljárásra utasítani kellett. (Bpesti T. 1908. jun. 6. G. 194. sz.) 528. A szolgálati bizonyítványnak a főnök részéről történt kiállítása és annak a segéd részéről való elfogadása és felhasználása által a felek között megállapodás jött létre arra nézve, hogy a közöttük létezett szerződéses jogviszony és annak megszűnési oka e bizonyítvány tartalmához képest biráltassék meg. A miből következik, hogy az esetben, ha a szolgálati bizonyítványban oly záradék fordul elő, mely szerint a segéd a főnöknél viselt állásából „saját kérelmére" bocsáttatott el: a felmondási időre járó fizetését követelni jogában nem áll. (708/82.) 529. A kereskedelmi alkalmazott ebbeli minőségében azokért az ügyletekért, illetve ezeknél való közbenjárásáért, melyeket az általa képviselt czég másokkal kötött, a másik fél részéről a maga