Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

124 Kereskedelmi törvény 56. §. vált alkalmazottját a 27. §-ban részére feltétlenül biztosított kedvezménytől is megfoszthassa. Ennek ellenkezője kitűnik különben a hivatkozott szakasz ama rendelkezéséből is, hogy csak a hat havi idő lejárta után történhetik intézkedés a betegség okából beállott szol. gállatképtelenség miatti hivaltalbóli nyugdíjaztatás iránt. Tekintve már most, hogy a felek közt nem vitás az, hogy felperes igazolt betegség czimén kérte 1902. évi szeptember hó 6. napján szabadságolását 1902. év deczember 31-ig terjedő időre: a szolgálati szabályok 27. §-a értelmében erre az időre őt teljes illetményei megillették. Nem változtat e megállapodáson az a (körülmény, hogy ugyanakkor, amikor betegség okából szabadságot kért, felperes kérvényében egyúttal azt a kérelmet is előterjesztette, hogy a szabadságidő lejárta után 1903 é január hó 1. napjától kezdve nyugdijaztassék, s az ama kérvényben kifejezett emiitett előterjesztés szabadságidejére felperest .megillető teljes illetmények iránti jogától már azért sem foszthatta meg, mert joga lett volna nyugdíjaztatása iránti kérelmét a szabadságidő lejárta után is előterjeszteni. (1903. november 13. 858. sz.) 471. A segéd betegsége vétlen balesetnek tekintendő és ez okból a főnök beteg segédjének hat héten át köteles illetményeit kiszolgáltatni. Amennyiben a szolgálat teljesitésére való képtelenség — betegség — hat hétnél tovább tart, a munkaadó a szolgálati szerződést azonnal megszüntetheti. Az alsóbiróságok ítéletében foglalt tényállás szerint ugyanis alp. a felp.-éknél (könyvelőként volt alkalmazva és ezen állásával járó teendőit bekövetkezett betegsége miatt egyfolytában több mint hat héten át nem végezte s felp.-ek alp.4 a szolgálatból csak a betegség okából több mint hatheti egyhuzamban való szünetelés után bocsátották el. Ilyen körülmények között helyesnek fogadja el a kir. T. a felebbezési bíróságnak azt a megfelelően indokolt jogi álláspontját, hogy az ügy eldöntésénél a Rt. 56. §-ában foglalt az az anyagi jogszabály alkalmazandó, hogy a kereskedő abban iaz esetben, ha segédje szolgálata teljesítésére vétlen baleset miatt, ami alatt a dolog természeténél fogva a betegség is értendő, ideiglenesen képtelen, segédjének illetményeit csak hat héten át köteles kiszolgáltatni. Önként következik ebből, hogy amennyiben a szolgálat teljesítésére való képtelenség 6 hétnél tovább tart, ez a körülmény a munkaadónak a szolgálati szerződés azonnali megszüntetésére jogos alapul szolgál, mert a szolgálati szerződés jogi természeténél fogva a szolgálat adót terhelő viszontszolgálat ellenkező kikötés vagy törvényes intézkedés hiányában csak addig követelhető, mig a munkavállaló szolgálati kötelezettségének eleget tesz, vagy erre megfelelő képesség, mellett kész. Ilyen ellenkező törvényes intézkedésnek pedig az 1884. évi XVII. t.-cz. 97. §-ában foglalt rendelkezés nem tekinthető, mert figyelembe véve azt, hogy az anyagi jogszabály szerint a segéd szolgálatát a felmondási határidő alatt is rendszerint teljesíteni tartozik, két-