Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 55. §. 121 melynek alapján alperes a felperesnek a kiérdemelt közvetítési dijaira nézve számadással tartoznék, fenn nem forog, a számadást köve­telő felhívási kereset elutasittatott. (1904. szeptember 21. 1406/903.) 460. A magasabb lakbérilletménynyel járó áthelyezés ese­tében alkalmazott tisztviselőnek biztosított összes illetményei nemcsak az előbb élvezett teljes összegben, hanem a lakbértöbb­lettel is kiegészítve szolgáltatandók ki. (C. 1901. szeptember 27. 84/1901. sz.) 461. A nyereségjutalékban részesedő alkalmazottnak joga van ugyan a kereskedelmi társaság mérlegének helyességét ki­fogásolni, ebbeli kifogásait azonban bizonyítani tartozik. (Curia 1903. okt. 1. 1269/903. sz.) 462. A meghatározott feltételek mellett kötött szolgálati szerződés teljes egészében hatályában fenmarad abban az esetben, ha a felek a szolgálati viszonyt a szerződési idő lejárta után foly­tatják, a nélkül, hogy a korábbi megegyezést kifejezetten meg­változtatták volna. (C. 1899. márcz. 28. G. 658. sz.) 463. A takarékpénztár volt igazgatójának évi segélydijat szavazott meg s azt az intézet fennállásának tartamára kívánta biztosítani, amiért is, ha a takarékpénztár fennállásának időtar­tamát meghosszabbította és ez alapon működését alapszabály­szerüleg folytatta, az alapszabályoknak részbeni módosítása nem bír azzal a hatálylyal, mintha az eddig fennállott takarókpénztár megszűnt és helyébe egy uj intézet alapult volna, s nincs jogo­sítva a segélydij fizetését megtagadni. (C. 1904. decz. 15. 637/904. V. sz.) 464. Az, hogy egy kereskedő valakit kereskedelmi alkalma­zottnak felfogad, szorosan véve kereskedelmi ügyletnek nem te­kinthető, és így arra nézve a kereskedelmi törvény 273. §-ának az a rendelkezése, hogy a kötbér összege semmi korlátozásnak alávetve nincs, alkalmazást nem nyerhet, amiért a kikötött köt­bér, ha az aránytalanul magas, a bíróság által megfelelően mér­sékelhető. — Az, hogy közelebbről mi az érdek, aminek biztosí­tására a kötbér kiköttetett, és hogy ehhez az érdekhez mérten a szerződésileg megállapított kötbér aránytalanul magas, és ha igen, a megfelelően mérséklendő kötbér összegileg mit tesz ki, ténykérdés. (C. 1904. szept. 20. I. G. 143/904. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom