Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)
122 Kereskedelmi törvény 55. §. 465. Ha a felmondás nélkül elbocsátott alkalmazott fizetését havonkint előre kapta, az előre felvett fizetésből az elbocsátása folytán le nem szolgált időre eső aránylagos részt visszatéríteni nem köteles. Pozsonyi T.: A felülvizsgálati kérelemnek részben helyt adni s a marasztalási tőke összegét 750 koronára le kellett szállitani, mert a felperes maga is azt adta elő keresetében, hogy az alp. neki 750 korona előleggel tartozik, mit ez különben maga is elismert, ezen a czimen tehát követelése csak 750 korona. Továbbá, mert nem vitás az, hogy az alperes a fizetést havonkint előre kapta, miből következik, hogy ő 1904. évi október hó 1-én jogosan vette fel fizetése fejében a 140 koronát s ezen jogosan felvett összegből mitsem tartozik a felperesnek megtéríteni, még pedig annál kevésbbé, mivel ő nem maga a saját jószántából nem szolgálta végig az október hónapot, hanem a felperes czég igazgatója az elbocsátás következtében az ő szolgálatára többé igényt nem tartott. (195. nov. 20. G. 106.) 466. A munkaadó által az alkalmazott részére a szolgálati szerződés alapján és ezzel hasonló czimen telj esitett fizetések az alkalmazottól csak abban az esetben követelhetők vissza, ha az alkalmazott maga részéről a szerződést nem telj esitette, vagyis a kikötött szolgálatot el nem végezte és a munkaadó az alkalmazott járandóságát csak tévedésből fizette ki. C: A felperes azonban az alperestől, mint volt alkalmazottjától az annak az 1900. évre kiszolgáltatott fizetését és azzal hasonló természetű járandóságát összesen 5117 korona összegben nem ezen az alapon követelvén vissza, keresete ezen részének hely nem adható. A felperes az általa felvett azon a jogalapon, hogy az alperes alkalmaztatása alatt a vele szemben tartozó hűséget megszegte, kétségtelenül követelhet az alperestől kártérítést, ez azonban nem az. alperesnek kiszolgáltatott járandóság visszatéritésében, hanem ama vagyoni hátrány kárpótlásában találhatja ellenértékét, ami a felperest az alperes állítólagos hűtlen eljárásával érte, a felperes azonban ezen az alapon kárát fel sem számitván^ nem igényel ebben a perben eldöntést az a kérdés, hogy az alperes a felperessel szemben köteles hűséget megszegte-e vagy sem. (1904. szept. 28. 1389/903. sz.) 467. A kereskedői szolgálatból származó munkabér-követelések nem esnek az osztrák polg. törv. 1480. §-ában meghatározott 3 évi elévülési idő alá. (C. 1907. ápr. 4. 780/906. sz.) 468. Az a körülmény, hogy az alkalmazott a szolgálati viszonyt huzamosabb időn át folytatta a nélkül, hogy az őt megillető nagyobb illetményt igényelte volna, nem tekinthető ez iránti jogáról való lemondásnak. (C. 1906. jan. 28. 646/904. sz.)
