Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 52. §. 415. Ha a pénzintézeti tisztviselő hatáskörét túllépve, jogtalanul hitelez, az ebből eredő kárért felelős, mely kár csak akkor érvényesithető ellene, ha igazoltatik, hogy a jogosulatlan hitelt élvezőn a hitelezett összeg be nem hajtható. (Curia 907. jun. 17. 1543/905. sz.) 416. Az eladó fél a keresk. meghatalmazottól csak annak igazolását követelheti, hogy az ügylet megkötésére jogosítva van, de az eladó a dolog természeténél fogva nem lehet kötelezve vizsgálni azt, hogy a meghatalmazott nyert utasítását mindenben betartja-e vagy sem? C: A per adataival, jelesül az alperesnek perbeli beismerésével bizonyítva van, hogy alperesnek Kis-Iratos községben két szatócs1 és rőfös üzlete volt, a melyeknek vezetésével S. D. volt megbízva; bizonyítva van továbbá, hogy felperes a kereseti árukat az alperes ezen üzlete részére szállította és hogy azok az alperes fentnevezett üzletvezetője által az alperes üzlete részére át is vétettek és abba beruháztattak. Az alperesnek a per ezen adatai szerint a keresk. törvény 43. és 49. §-ai értelmében megállapított felelősségén pedig az a körülmény mit sem változtathat, hogy a fentnevezett üzletvezető mint kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre a perhez csatolt meghatalmazási szerződés c) pontja értelmében nem terjedt ki arra is, hogy az alperes nevében hitelbe vásárlásokat tehessen, nem pedig azért, mert egyrészt az eladó fél a kereskedelmi megbízottól csak annak igazolását követelheti, hogy az ügylet megkötésére jogosítva van; ez a jogosítványa az üzletet megkötött S. D.-nak pedig már üzletvezetői minősége által jogosan vélelmeztetett igazoltnak felperes által, mig ezzel szemben az eladó a dolog természeténél fogva nem lehet kötelezve, de nem is állhat módjában vizsgálni azt, hogy a meghatalmazott a meghatalmazótól nyert utasítás minden pontját betartja-e vagy sem, azt pedig nem is állította, hogy azoknak értékét akár a megrendelő S. D.-nak, akár másnak megtérítette volna. Mindezek alapján mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatandó volt. (1896. szeptember 2. 251/96. sz.) 417. Ha a közkereseti társaság az erre nem jogosított egyé* részéről a czég nevében rendelt árukat átveszi és beraktározza, ezek vételáráért felelős. Bpesti T.: A felebbezési bíróság által megállapított s a felülvizsgálati kérelemben meg nem támadott tényállás' szerint a kereseti árukat a „S. et L." cég tagja: S. E. rendelte meg és az áruk a nevezett cég alatt vezetett üzletbe befolytak s ott elraktároztattak. Ebből a tényből helyesen vonta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy a nevezett a „S. et L." czég illetőleg alp., mint eme czég egyik tagja, a közkereseti társaság által átvett és elraktározott áruk vételáráért felelős; mivel ha S. E. nem volt is jogosítva a nevezett czég részére megrendeléseket joghatályosan eszközölni, nevezett czég