Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

106 Kereskedelmi törvény 53—54. §§. S. E. megrendelését, az áruk átvétele és beraktározása által utólag jóváhagyta, de felelős volna a czég és alp. az áruk vételáráért még abban az esetben is, ha megrendelés egyáltalán nem történt volna, mivel ebben az esetben a meg nem rendelt áruk elküldése, felp. által tett ajánlatnak volna tekintendő, a mely ajánlatot a czég az áruk átvétele és beraktározása által elfogadott. Az a körülmény pedig, hogy eme áruk megérkezéséről, átvételéről és elraktározásáról alp. tudomással birt-e? közömbös; mivel alp., mint az üzlet tulajdonosa, miként azt a felebbezési biróság helyesen kifejtette, a kereskedői gon­dosságból folyólag, felelős azoknak az eljárásáért, a kikre üzletének vezetését bizta és ebből kifolyóan nem védekezhetik azzal, hogy üzle­tének mikénti állásáról és arról, hogy az üzletbe mily áruk foly­tak be, tudomással nem birt. Alaptalan tehát alp.^nek az a panasza, hogy a nevezett czég részéről megfelelő akaratkijelentás hiányában jogügylet létre nem jöhetett volna; mivel az áruk átvételével és elrak­tározásával az az akaratkijelentés is megtörtént. (1901. október 3. IT. G. 70. sz.) 53—54. §. 418. A keresk. törvény 53. §-ában szabályozott veresenytilal­mat csak a czégvezető az általános kereskedelmi meghatalmazott és a segédek, vagyis csak olyan személyek szeghetik meg, akik a főnök szolgálatában állanak. Mihelyt a szolgálati vizony megszű­nik, ez a törvényszakasz többé nem nyújt védelmet a főnöknek volt alkalmazottja még illoyalis versenye ellen sem. De nem nyújt védelmet a főnöknek ez irányban a keresk. törvény más szakasza sem. (C. 1904. szept. 28. 1389/1903. sz.) 419. Abban az esetben, ha felperes alperesnél alkalmazta­tásakor attól, hogy mások részére ügyleteket kössön, el nem til­tatott, utóbb már el nem tiltathatott, mivel a fentiek szerint vé­lelmezendő beleegyezés alperes részéről egyoldalulag visszavon­ható nem volt és igy a nevezett tanuk kihallgatása, mint az idő­pont megjelölésének hiánya miatt nem perdöntő eltiltás tényének bizonyítására felhívottaké, el nem rendelhető. (C. 1900. máj. 22. 209/1900. sz.) 420. Az igazgatóság egyes tagjainak arról magánúton nyert tudomása, hogy az alkalmazott saját részére kereskedelmi ügy­letekkel foglalkozik, nem jelenti az igazgatóság által képviselt részvénytársaságnak ahhoz való beleegyezését, hogy ez az alkal­mazott kereskedelmi ügyletekkel foglalkozhatik. (C. 1907. ápr. 30 698/90G. sz.) 421. A czég jegyzéssel és az üzletvezetéssel megbízott vezér­igazgató alkalmazójának beleegyezése nélkül más vállalatok igaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom