Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

106 Kereskedelmi törvény 53—54. §§. S. E. megrendelését, az áruk átvétele és beraktározása által utólag jóváhagyta, de felelős volna a czég és alp. az áruk vételáráért még abban az esetben is, ha megrendelés egyáltalán nem történt volna, mivel ebben az esetben a meg nem rendelt áruk elküldése, felp. által tett ajánlatnak volna tekintendő, a mely ajánlatot a czég az áruk átvétele és beraktározása által elfogadott. Az a körülmény pedig, hogy eme áruk megérkezéséről, átvételéről és elraktározásáról alp. tudomással birt-e? közömbös; mivel alp., mint az üzlet tulajdonosa, miként azt a felebbezési biróság helyesen kifejtette, a kereskedői gondosságból folyólag, felelős azoknak az eljárásáért, a kikre üzletének vezetését bizta és ebből kifolyóan nem védekezhetik azzal, hogy üzletének mikénti állásáról és arról, hogy az üzletbe mily áruk folytak be, tudomással nem birt. Alaptalan tehát alp.^nek az a panasza, hogy a nevezett czég részéről megfelelő akaratkijelentás hiányában jogügylet létre nem jöhetett volna; mivel az áruk átvételével és elraktározásával az az akaratkijelentés is megtörtént. (1901. október 3. IT. G. 70. sz.) 53—54. §. 418. A keresk. törvény 53. §-ában szabályozott veresenytilalmat csak a czégvezető az általános kereskedelmi meghatalmazott és a segédek, vagyis csak olyan személyek szeghetik meg, akik a főnök szolgálatában állanak. Mihelyt a szolgálati vizony megszűnik, ez a törvényszakasz többé nem nyújt védelmet a főnöknek volt alkalmazottja még illoyalis versenye ellen sem. De nem nyújt védelmet a főnöknek ez irányban a keresk. törvény más szakasza sem. (C. 1904. szept. 28. 1389/1903. sz.) 419. Abban az esetben, ha felperes alperesnél alkalmaztatásakor attól, hogy mások részére ügyleteket kössön, el nem tiltatott, utóbb már el nem tiltathatott, mivel a fentiek szerint vélelmezendő beleegyezés alperes részéről egyoldalulag visszavonható nem volt és igy a nevezett tanuk kihallgatása, mint az időpont megjelölésének hiánya miatt nem perdöntő eltiltás tényének bizonyítására felhívottaké, el nem rendelhető. (C. 1900. máj. 22. 209/1900. sz.) 420. Az igazgatóság egyes tagjainak arról magánúton nyert tudomása, hogy az alkalmazott saját részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik, nem jelenti az igazgatóság által képviselt részvénytársaságnak ahhoz való beleegyezését, hogy ez az alkalmazott kereskedelmi ügyletekkel foglalkozhatik. (C. 1907. ápr. 30 698/90G. sz.) 421. A czég jegyzéssel és az üzletvezetéssel megbízott vezérigazgató alkalmazójának beleegyezése nélkül más vállalatok igaz-