Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény. 1881: XVII. t.-cz. ELSŐ RÉSZ. Anyagi intézkedések. I. FEJEZET. A csődnyitás joghatálya általában. Í. Ha a kérdéses pénzösszeg a közadósnak nem fizetésként, hanem mint bizományosrak gabnavásárlás czéljából küldetett, és kétségtelen, hogy akkor, midőn a postán küldött pénz a postától átvétetett, a közadós már nem volt ama helyzetben, hogy a megbízásnak eleget tehessen, mivel ugyanaz nap maga ellen csődöt kért, az elrendeltetett és hatályba is lépett. Ebből, tekintettel a Cs. T. 1. §-a rendelkezésére is, jogszerűen következik, hogy miután a közadósnak nem volt joga a pénzt rendeltetésétől elvonni, pusztán az által, hogy azt a postától meghatalmazottja személyében átvette, arra tulajdonjogot sem ő, sem általa a csődtömeg nem szerzett. (Curia 1885 január 10-én 704. sz. a.) 2. Csődnyitási végzés feloldása esetében a csődnyitás hatályának kezdete. A Cs. T. 1. §. szerint a csődnyitás joghatálya azzal a nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyitást elrendelő határozat a csődbiróságnál kifüggesztetett. A kifüggesztésnek a 90. §-a szerint a csődnyitás napján kell megtörténnie, a 86. §-a szerint a biztositási intézkedések a csődnyitás kérdésének jogérvényesí eldöntéséig hatályban maradnak. A Cs. T. fenn megjelölt intézkedéseiből következik, hogy ha a csődnyitási végzést a felsőbb bíróság feloldotta vagy megváltoztatta is, a kifüggesztett csődnyitási határozat mindaddig hatályban marad, míg jogérvényesen ki nem mondatik, hogy a csődnyitásnak helye nincs. A csődnyitás hatálya tehát ily csődnyitási ügyekben is a csődnyitás napjával kezdődik. Ezen idő alatt a 8. §-a szerint közadós ellen a csődtömeg irányában is hatályosan pert indítani nem lehetvén, az ezen idő alatt indított perekben a közadós részére történt kézbesítés a Csődtörvény IV. I