Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 26—27. §. 65 támadott jogcselekvény hatálytalanságát a közadósnak az ez ellen vezetett kielégítési végrehajtás tűrésében nyilvánuló fizetés megszüntetése tényéből következteti, mert már a kereset mellett ./•— •///. alatt bemutatott okiratok tartalmából nyilvánvaló, hogy a közadós, a ki bejegyzett terménykereskedő, az ellene az alperes követelésének behajtására a csődnyitást 8 nappal megelőzően a •///. alatti jegyzőkönyv szerint foganatositott kielégítési végrehajtás alkalmával fizetéseit már megszüntette és erről alperes már ugyanekkor tudomással birt és mert felperes által előterjesztett tényekben és bizonyítékokban foglalt ez a megtámadási jogalap egymagában elegendő — a mint ezt vonatkozó indokaiban az elsőbiróság helyesen fejti ki — az érintett kielégítési végrehajtási zálogjognak hatálytalanítására. (1899 október 17-én 1154/1899. Azonos 381/1902. sz. a.) 4. megtámadási kereset kérelme csupán oda irányulván, hogy a bejelentett követelés a csődhitelezőkkel szemben hatálytalaníttassák, ezen az alapon, ha a követelés valódinak ismertetett el, az ennek alapján szerzett végrehajtási zálogjog hatálytalanitása, mint a kereseti kérelmen tul terjedő, ki nem mondható. (Curia 1898 október 21-én 4531/1898. sz. a. V. ö. L. G. 587/98.) Nem teremt jogalapot a kérdéses jogügylet hatálytalanitására az sem, hogy alperes a liszt vételárára megtartási avagy beszámitási jogot kiván érvényesiteni, mert ezek a kérdések a megtámadási per! keretébe különben sem vonhatók és el nem bírálhatók, hogy pedig vételár követelése iránt indítható perben ily jogokat alperes érvényesithet-e sikerrel, a fenforgó jogcselekmény hatálytalanítására indokul nem szolgálhatnak. A kifejtettekhez képest a csődtörvény értelmében megtámadható és hatálytalanítható jogcselekményt a kereset alapjául vett jogügylet nem képezvén, felperes csődtömeget alaptalan keresetével elutasítani kellett stb. (Curia 1897 május 7-én 10/1897. sz. a.) A bejelentés alá eső csődkövetelés a megtámadási perben viszonkeresetnek nem lehet tárgya. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének szintén megtámadott az a további rendelkezése azonban, a melylyel az I. rendű alperes viszonkeresetének, a hozomány valódinak elismerése iránt támasztott részével szintén elutasittatott az elsőbiróság íté letére is kiterjedő joghatálylyal hivatalból megsemmisíttetett, mert a hozománynak a D. alatti okirattal a csődnyitás megelőzően két éven belül történt biztosítása az alsóbiróságok Ítéletének vonatkozó helyes indokainál fogva feltétlenül megtámadható lévén, Csődtörvény IV. 5