Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 26—27. §. II zót világosan megjelöl, de az 1881. XVII. t.-cz. I. rész III. fejezete alapján indított megtámadási perek sem a törvény, sem más törvény által a csődbíróság hatáskörébe utasítva nincsenek, s igy az 1881. XVII. t.-cz. I. rész III. fejezete alapján indított megtámadási perek a csődbíróság hatáskörébe nem tartoznak. (Curia 1886 január 13-án 1002. sz. a. Azonos 650. v. 185.) 89. A rendes bírói illetőségtől való eltérésnek, a csődtörvény alapján indított perekben csak azokban az esetekben nincs helye, a melyekben a csődbíróság kizárólagos hatáskörét állapítja meg a törvény, oly esetekben azonban, a melyekben a per a csődtörvény rendelkezései szerint nem csupán acsődbiróság előtt indítandó meg, a csődbíróság is illetékessé lesz, ha annak illetékessége ellen a felek hatásköri kifogást nem tesznek. (Curia 635/1896. sz. a.)* 90. Bpesti tsz. A pert hatáskör hiányából megszünteti. Indokok: A csődtörvény az I. R. III. fejezetében szabályozott megtámadási perek számára külön illetékességet nem állapit meg s igy az a kérdés, hogy valamely megtámadási per mely a bíróság hatáskörébe, illetőleg illetékessége alá tartozik, a szerint döntendő el, hogy a megtámadott jogügylet vagy cselekmény felett, csődön kívül, megtámadási per hiányában melyik bíróság az illetékes. S mivel az adott esetben a közadós bejegyzett kereskedő volt, az alp. részvénytársaságra pedig a kereskedelmi törvény 4. §-a szerint a kereskedőkre vonatkozó határozatok alkalmazandók s mivel ebből folyólag a közadós és alp. közt létrejött jogügyletből eredő s ezen per által megtámadott alp.-i jogcselekmény a kereskedelmi törvény 260- és 261. §-ai értelmében kereskedelmi ügyletből eredőnek tekintendő, mely felett a kereskedelmi eljárás 3. §-ának a) pontja 5. és 7. §-ai szerint csődön kivül a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék bir hatáskörrel; ennélfogva a megtámadási per is annak hatáskörébe tartozik s igy a hatásköri kifogásnak hely adandó és felp. mint pervesztes a perköltségben marasztalandó volt. (1901 május 15. 16164. sz.) Budapesti T.: Hh. (1901. jul. 10. 5475. sz.) Azonos álláspontot foglalt el a Curia 1883 decz. 27. 794. sz. a. kimondván, hogy a törvényben a megtámadási keresetekre nézve kivételes birói illetőség szabályozva nincs, hogy tehát a jogügyletek megtámadására nézve a birói illetékesség tekintetében az általános szabáiyok alkalmazandók. — A budapesti T. 1902 máj. 6. 1428. sz. a. a megtámadási kereset a személyes keresetekkel * A Curia ujabban állandóan az ebben a határozatában foglalt álláspontot követvén, a csődbiróság is illetékes lesz a megtámadási kereset elbirá. lására, ha annak illetékessége ellen a felek kifogást nem tettek.