Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 21. $. 27 peres a B. és C. alatti okmányok hitelességét, érvényességét és bizonyító erejét elleniratában határozottan megtagadta, felperes az 1868. évi LIV. t.-cz. 157. §-ában foglalt abbeli kötelezettségének, melynél fogva a külföldön kiállított okirat érvényességét az ellenfél kifogása folytán az tartozik bizonyítani, a ki ezen okiratra hivatkozott, eleget nem tett, sőt azt sem mutatta ki, hogy a bizonyítékul alkalmazni kívánt okmányok a külföldi törvények szerint érvényesek, s hogy az illető külföldi államban az okirat általi bizonyításra nézve Magyarország lakosai irányában teljes viszonosság létezik; tekintettel, hogy a B. és C. alattiak érvényessége az 545. §. kívánalmainak megfelelőleg az illető követség hitelesítésével sincs ellátva és bizonyítva s ezenfelül a C. alattira vonatkozólag a 179. §. értelmében szintén nincs igazolva, hogy felperes Franciaország törvényei szerint bizonyító erejű könyvek vitelére jogosult s hogy könyvei azon törvények szabályai szerint vitetnek: mindezek alapján a B. és C. alatti okirat, illetve könyvkivonat közokirat erejével biró bzonyitékot nem képezvén, azok az árkülönbözet meghatározásánál birói figyelembe nem vehetők. Minthogy pedig a fentiek szerint az árkülönbözet mennyiségének meghatározása piaczi vagy tőzsdei árral biró áruknál nem főeskü és becslőeskü által, hanem árjegyzékkel igazolandó, ezen bizonyítási módok mellőzésével és tekintettel arra, hogy felperes az árkülönbözetet nem bizonyította, felperes igazolatlan keresetével feltét-1 lenül elutasítandó volt. A m. kir. Curia: Helybenhagyja. A keresethez A. alatt mellékelt szerződésben a szállításnak bizonyos meghatározott időben való teljesítése nem képezvén a szerződésnek lényeges feltételét, felperesnek a vele szerződő W. L.-nak csődbejutása folytán, ennek csődtömege ellen, a szerződésből eredhető igényének megállapításánál nem lehet irányadó a csődtörvény 21. §-ának rendelkezése, a mely csupán a záros határidőre kötött (kereskedelmi törvény 355. §.) vételi vagy szállítási szerződésnél jöhet alkalmazásba. A per adatai szerint azonban alperes tömeggondnok a közadóssal megkötött A. alatti szerződés teljesítésétől a csődtömeg részéről elállván, felperesnek a vele szerződő félnek csődbe jutása miatt ennek csődtömege ellen a szerződésnek nem teljesítése, illetőleg a szerződésnek megszűnése miatt a csődtörvény 19. §-a alapján van kártérítéshez joga. A csődtörvénynek utóbb megjelölt szakaszának intézkedése alapján is felperes kártérítésként követelheti azt az árkülönbözetet, a mely az A. alatti szerint szállítandó lisztáiura nézve a teljesítés helyén a csőd megnyitásának mint a szerződés megszűnésének idejekor a piaczi, illetőleg a tőzsdei és a szerződési ár között mutatkozik, ilyen árkülönbözetet azonban felperes a perben nem igazolt, mert az annak bizonyításául B. és C. alatt mellékelt külföldi okiratoknak hitelességét, érvényes-