Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 14. §. 2o az o részben nem vitás perbeli tényállás szerint alperesnek a közadós csődtömege ellen bejelentett és a felszámolási tárgyaláson valódinak elismert az a váltókövetelése, melynek erejéig alperes a megtartási jogot gyakorolni kivánja, már a csődnyitáskor fennállott és az alperes tulajdona volt, a váltótörvény 198. §-a szerint pedig a váltóbirtokos le nem járt követelésére nézve is megtartási joggal élhet, ha az adós csőd alá került s ez esetben az adós utasitása vagy a határozott rendelkezés nem zárja ki a megtartási jog gyakorlását, ha a csődbejutás a tárgyak átadása után következett be; s minthogy a másodbiróság által e részben is helyesen kifejtettok szerint a megtartási jog gyakorlásának a kereset inditása nem feltétele; végül minthogy a megtartási jog gyakorlásáról való azonnali évtesités elmulasztása csak a másodbiróság Ítéletének indokaiban megjelölt jogkövetkezményt vonhatja maga után a nélkül, hogy az a mulasztás a megtartási jog gyakorlására befolyással birna, a másodbiróság felperest keresetével helyesen utasitotta el és őt, mint pervesztest, a perbeli s az ezzel egy tekintet alá eső íeh'bbezési költség fizetésére helyesen kötelezte, Ítéletét tehát az itt felhozott indokok alapján helyben kellett hagyni. (1902 deczember 17-én 6410/1902. sz. a.) 14. §. Alaptalan alperesnek miatti panasza is, hogy a felebbezési biróság a perbeli követelését lejártnak tekintette; mert közadós a vételhátralékot részletekben volt ugyan köteles megfizetni és a felebbezési biróság azt sem állapitotta meg, hogy az adásvevési szerződés rendén kiköttetett, hogy egyik részletnek nem fizetése esetén a hátralék vételár egészben esedékessé válik; igen, de közadósnak ez a tartozása nem foglalható a Cst- 14. és 67. §-ában irt bizonyos időszakokban teljesitendő fizetések iránti követelések közzé, és az idézett törvény 14. §-a nem hagy fenn kétséget a tekintetben, hogy a csődnyitással a; közadós elleni többi követelések a csődtömeg irányában lejártaknak veendők. (C. 1908 január Í7. G. 447/907. sz.) 45. Ha a követelés eredeti összegének feléledése csak attól lett függővé téve, ha az adós az egyezség értelmében pontosan nem fizet, az a körülmény, hogy az adós időközben csődbe jutott és ennélfogva fizetést nem teljesithetett — az érintett bontó feltétel joghatályát nem szünteti meg. (Curia 1887 szeptember 18-án 659/1887. sz. a.) 46. Ha a hitelező és adós között valamely követelés megfizetése tekintetében oly egyezség jött létre, hogy a tartozási összeg részletekben törlesztendő és a részletfizetés elmulasztása esetén a hitelező az eredeti