Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 9. §. 19 meggondnok kérelmére uj határnap tűzessék ki és hogy a lejárt első határidő után a tömeggondnok által beadott kifogások, az 1874: XXXV. t.-ez. 116. §-a 2. bekezdése rendelkezésének megfelelőleg tárgyalás alapjául elfogadtassanak és tárgyaltassanak, csakhogy a csődtörvény 9. §-ának ezen kiváltságos rendelkezése oly határidőkre nyerhet alkalmazást, a mely határidők a csődnyitást közvetlenül megelőzőleg jártak le, mert czélja az, hogy a tömeggondnok a csődnyitást közvetlenül megelőző napok zavarában elmulasztott jogvédelmet utólag pótolhassa, azonban az a kivételes rendelkezés nem alkalmazható akkor, a mikor mint jelen esetben a végrehajtás 1909 deezember 11-én foganatosíttatott, tehát a kifogások ettől számított nyolcz nap alatt voltak beadandók, a csőd pedig a végrehajtást szenvedett ellen csak 1910. évi január 13-án nyittatott meg és a tömeggondnok kifogásait 1910. évi január 20-án adta be, tehát a kifogások beadására törvényileg megállapított határidő a csődnyitást nem közvetlenül megelőzőleg járt le. (0. 1910. évi június 23-án, 2720. sz.) 33. A jelzáloggal biztosított hitelező fizetésére irányuló keresete a a csődnyitás után, mint jelzálogos keresete megáll, mert az uj hitelező a jelzálogilag biztosított követelésének a jelzálogból, mint külön kielégítési alapból kielégítését követelheti. Kolozsvári T.: A felébb, bíróság alp.-t a D) alatti kötelezvény 4. és 5. pontjai alapján annak eltűrésére kötelezte, hogy 35 korona 98 fillér tüzkárbiztosiaás és 137 korona 84 fillér perenkivüli költség, 153 korona 10 fillér perbeli költséggel együtt a jelzálog vételárából a főkövetelés rangsorában kielégítést nyerjen. Alp. a felebbezési bíróság ítéletét alaki és anyagi jogszabály megsértése miatt támadta meg egész terjedelmében. A kir. ítélőtábla a felebbezési bíróság Ítéletének meghozásánál alaki jogszabály megsértését nem találta, mert M. L. személyesen perbe vont adós csődbe jutván, ellene a csődtörvény (1881: XVII. t.-cz.) 8. §-a értelmében fizetésre intézett keresettel tovább eljárni nem lehetett, hanem miután a D) alatti kötelezvény alapján felp. javára 550 forint költség erejéig a zálogjog a főköveteléssel egy rangsorban, a kozadós ingatlanaira bekebelezve volt, felp. a csődtörvény 152. és .143. §-ai értelmében a jelzálogból, mint külön kielégítési alapból 5r»0 forint erejéig lejebb szállított keresettel, a D) alattiból származtatott költségeinek kielégítését követelni jogosított. A csődnyitás folytán keletkezett uj helyzetből folyólag tehát felp. törvényesen járt el, mikor zárkérését fizetés helyett tűrésre változtatta át, mely változtatás csak fizetési módozat lévén, abban jogalapváltoztatás nem foglaltatik, következően nem forog fenn a panaszlott jogszabálysértés sem. (1901 nov. 4. G. 97. sz.) 2*