Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

20 Csődtörvény 10. §. 10. §. 34. A bejelentés alá eső igények tekintetében a közadós ellen a csődnyitás előtt folyamatba tett és Ítélettel még el nem látott perek, a csődnyitás után átteendők ugyan a csődtörvény 10. §-a értelmében a csődbírósághoz, ott azonban a további eljárás külön bejelentés és felszámolás nélkül nem folytatható, miért is az igy folytatott eljárás hivatalból megsemmisítendő. (Curia 1898 október 4-én 803/1898. sz. a.) 35. Az a kérdés, hogy a per tárgya bejelentés alá esik-e vagy nem? illetőségi összeütközés tárgyát rendszerint nem is képezheti, miután a bejelentést megtenni és áttételt kérni az egyes hitelező tartozván, ha a perben eljárt biróság a pert felfüggeszti is, a pert aJ csődbírósághoz áttenni a Cs. T. 10. §-a értelmében csak akkor tartozik, ha a követelés a csődtömeg részéről a felszámoláskor el nem ismertetvén, a per a csődbíróságnál lenne folytatandó, ily esetben pedig a felfüggesztő határozat ellen a fél, a fel nem függesztő határozat esetében pedig a tömeggondnok élhet felfolyamodással. (Curia 1890 október 31-én 9124/1890. sz. a.) 36. A pertársaság esetében a rendes bírói illetőség csődben csak akkor nem szenved változást, ha a per a csődnyitás előtt indíttatott. A Cs. T. 153. §. rendelkezése, tekintve, hogy ez a §. a törvény II. része VI. fejezetének a bejelentés alá nem eső igényekről rendelkezői II. részében van elhelyezve és a megelőző 152. §. általános rendelkezése alól kivételeket állapit meg, nyilvánvalóan csak a bejelentés alá nem eső igényekre vonatkozik, míg ellenben a bejelentés alá eső igények tekintetében a rendes birói illetősége a Cs. T. 11. §-a értemében a közadós részéről alperesi minőségben fennforgó pertársaság esetében csak akkor nem szenved változást, ha per a csődnyitás előtt indíttatott; ennélfogva a bejelentés alá eső igényt tárgyazó jelen kereseti követelés, minthogy a kereset a csődnek H. M. ellen megnyitása után indíttatott, a II. rendű alperes csődtömeg ellen a Cs. T. 8. és 126. §-ai értelmében csakis bejelentés utján és csupán a csődbíróságnál érvényesíthető és ezen a fentebbiek szerint mitsem változtat az a körülmény, hogy felperes a csődtömeget, mint az I. rendű alperes pertársát szavatosként vonta perbe és mert ezek szerint a kereset a II. rendű alperes ellen irányuló részében külön ügybirósághoz tartozván, melynek illetőségétől eltérésnek helye nincs: az elsőbiróság az 1881: LIX. t.-cz. 39. §. a) pontjába ütköző és hivatalból észlelendő alaki sérelmet követett el az által, hogy a kereset felett II. rendű alperes irányában is eljárt és ítéletet hozott. (Curia 1898 május 26-án 99/1898. sz. a.)