Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 28. §. 209 tett végrehajtás következtében behajtott 4830 K 50 fiiérnek és járulékainak visszafizetésére köteleztessék. Felperes tehát egyedül az emiitett végrehajtási jogcselekményt és annak alapján szerzett kielégítést támadja meg. Minthogy alperes a kielégítést végrehajtás uiján szerezte, a végrehajtás pedig jogerőre emelkedett sommás végzés alapján rendeltetett el, a felperes magát a végrehajtás alapjául szolgáló sommás végzést és váltói ügyletet meg nem támadta, a jogszerű alapon szerzett kielégítés által a csődhitelezők megkárositottaknak nem tekinthetők, a kérdéses végrehajtás tehát a Gs. T. 29. §-a alapján meg nem támadható stb. A m. kir. Curia: Helybenhagyta. (1902 deczember 11-én 3007/1902. sz. a.) A csődtörvény 28. §. 2. pontja alapján azok a terhes szerződések, a melyeket a közadós az ott felsorolt rokonsági kötelékben álló személyek valamelyikével kötött, csak annyiban támadhatók meg, a mennyiben azoknak megkötése által a csődhitelezők megkárosittattak; a megtámadhatóság feltételét ily esetben tehát az képezi, hogy már a terhes szerződés megkötéséből háruljon a megkárosítás a csődhitelezőkre. A m. Mr. Curia: A csődtörvény 28. §. 2. pontja alapján azok a terhes szerződések, amelyeket a közadós az ott felsorolt rokonsági kötelékben álló személyek valamelyikével kötött, csak annyiban támadhatók meg, amennyiben azoknak megkötése által a csődhitelezők megkárosittattak; a megtámadhatóság feltételét ily esetben tehát az képezi, hogy már a terhes szerződés megkötéséből háruljon a megkárosítás a csődhitelezőkre. Felperes ezt a megkárosítást abból következteti, hogy a közadós az alperes által az eladott lisztáruk fejében neki és pedig a kihallgatott I. Gy. és R. J.-né tanuk vallomása szerint még a megvett áru átvétele előtt kifizetett vételárt a csődtömegbe be nem szolgáltatta s így azt a csődhitelezők elől elvonta. Minthogy azonban a közadósnak ez a későbbi ténye nem állapithatja meg azt a döntő körülményt, hogy a csődhitelezők már a vételi szerződés megkötése által megkárosittattak és minthogy a jelen esetben, a hol az alperes a megvett lisztáruért megfelelő vételárat fizetett, a vételi szerződés megkötéséből a csődhitelezőkre kár nem háramolt és minthogy továbbá az alsóbiróságok Ítéleteinek indokolásában kiemelt körülmények sem a közadós részéről már a vételi szerződés megkötése alkalmával fennforgott kárositási szándékot s így annál kevésbbé bizonyíthatják azt, hogy alperesnek ilyen károsító szándékról tudomása volt: a felperes megtámadási keresetének nincsen törvényszerű alapja, a miért is mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával, felperest keresetével elutasítani Csődtörvény IV. 14