Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 28. §. 205 peres az érintett kötelezvényekben foglalt kölcsönügylet hatálytalanítására irányuló keresetével elutasiítatott, az itt felhozott okokból helybenhagyatott. Felperes keresetében az érintett kötelezvényekben foglalt terhes szerződéseket általában megtámadván, az azokban foglalt az a terhes kikötés is megtámadottnak tekintendő, mely szerint közadós az őt illető ingatlanokra a kölcsönösszegek biztosítása végett bekebelezés által érvényesíthető zálogjogot adott az alperesnek. Másodsorban tehát az a kérdés az elbírálás tárgya, hogy az alperes által nyert zálogjogok egészben vagy részben hatálytalanithatók-e, vagy nem? Tekintve, hogy felperes az alperesnek fentérintett előadásával szemben nem bizonyította azt, hogy a B. •/. alatti kötelezvényben foglalt 8000 korona kölcsönösszegnek 4000 korona részét az 1901. évi január havánál, vagyis a kötelezvény kelte idejénél korábban adta kölcsön alperes a közadósnak; valónak tartandó, hogy közadós eme 4000 korona résztőke tekintetében a kölcsönadás tényével egyidejűleg engedélyezte a zálogjogot alperes részére, a csődhitelezők, tehát azáltal, hogy közadós a 4000 korona résztőke tekintetében az ennek keletkezésével egyidejűleg a zálogjog nyilvánkönyvi bekebeleztethetését alperes részére kikötötte s ez azt be is kebeleztette, meg nem károsittatván, az ennek az összegnek erejéig az alperes által nyert zálogjog a csődtörvény 28. §. 2. pontja értelmében, azért a C. '/. alatti kötelezvényben foglalt 4000 korona és kamata erejéig az alperes javára bekebelezett zálogjog pedig tekintettel az idézett törvénypontra, azért nem hatálytalanítható, mert felperes azt, hogy az ebben az okiratban kikötött zálogjog adása a váltóbeli kötelezettségeknek alperes által való elvállalásánál később történt volna, nem bizonyította. A másodbiróság ítéletét tehát a B. '/. alatti kötelezvényben foglalt 8000 korona tőkének 4000 korona része tekintetében alperes által nyert zálogjogra, valamint a C. '/. alatti kötelezvényben foglalt 4000 korona tőke és kamata erejéig az alperes javára bekebelezett zálogjogra nézve az itt felhozott okokból szintén helyben kellett hagyni. A B. 7. alatti kötelezvényben foglalt 8000 korona tőkének másik 4000 korona része tekintetében szintén az alperes által bekebelezés utján nyert zálogjogot, azonban mindkét alsóbiróság ítéletének e részben megváltoztatásával a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kellett kimondania. Mert ezt az összeget alperes a fentérintett saját előadása szerint még 1896-dik évben adván kölcsön a közadósnak, anélkül, hogy ekkor ezt az összeget a közadós ingatlanára bekebeleztette volna; nyilvánvaló, hogy ennek az összegnek telekkönyvi bekebelezés által való biztosítására vonatkozó szerződés közadós és a csődtörvény 28. §. 2. pontjában felsorolt személyek közé tartozó alperes közt nem a kölcsönügylet keletkezésével egyidejűleg, hanem később, vagyis a B. 7. alatti kötelezvény kelte idején (1901 ja-