Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

206 Csődtörvény 28. §. nuár 22-én) köttetett. Minthogy pedig a telekkönyvi biztositási jognak a csődnyitást megelőzően két éven belől ily módon történt szerződéses kikötése által a csődhitelezők kétségtelenül megkárosittattak; az alperes, akit a csődtörvény 28. §. 2. pontja értelmében ez irányban a bizonyitási kötelezettség terhelt, nem bizonyította, hogy a közadósnak a hitelezők megkárositására irányzott szándékáról tudomással nem birt: közadóst a nagyváradi 2644. számú telekjegyzőkönyvben foglalt, ingatlanból illető jutalékra az 1778/1901. számú végzés folytán 1. 3. •/. alatt bekebelezett 8000 kor. tőkének fentérintett 4000 korona része tekintetében az alperes által nyert zálogjog az idézett törvénypont szerint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan. (1903 november 26-án 7715/1903. sz. a.) Magában véve az a bizonyított körülmény, hogy a közadós testvérének az ezáltal aláirt és beváltott váltóösszegek biztosítására két éven belül zálogjogi biztosítást adott, nem állapítja meg a csődtörvény 28- §-a 2. pontja értelmében megkívánt megkárosítást, a mit felperesnek kell bizonyítani, ha az ellenérték a közadós vagyonába befolyt és ha a biztosítás iránti kötelező ígéret az anyagi csőd előtt adatott. (Cucia 1897 június 2-án 1384/1897. sz. a.) A közadós és a csődtörvény 28. §-ában felhívott személyek közt valamely ingatlanrészre vonatkozó vételi ügylet megtámadhatása szempontjából csakis az ennek tárgyát képező ingatlannak az ügylet megkötése idején birt forgalmi értéke és nem az az érték vehető figyelembe, a mely az utóbb bekövetkezett csőd folytán változott viszonyok következtében beállott. Ebből kifolyólag nem támadható meg a vételi ügylet, ha az eladó (közadós) részére kikötött lakásjog számbavétele mellett a vevő által megadott vételárban a közadósnak megfelelő ellenérték szolgáltatván, a csődhitelezők ezen ügylet által meg nem károsittattak. A csődtörvény 28. §-ának 2. pontja értelmében, amely pontnak rendelkezésére van a kereseti követelés alapítva,-a csődtömeggondnok által a közadós és a felhívott törvényhelyben felsorolt személyek közt létesült azok a terhes szerződések támadhatók meg, amelyek megkötése által a csödhitelezők megkárosittattak. A törvény által előirt ez az előfeltétel azonban a jelen perben a csődtömeggondnok által megtámadott vételi ügyletnél fenn nem forog, mert a meghallgatott szakértők egyhangú véleményezése szerint az az ingatlanrész, amely az alperes által a közadóstól megvétetett, az eladó részére kikötött lakásjog számbavétele mellett, az alperes vevő által megadott és a perbeli adatok szerint tényleg ki is fizetett 2000 K vételárnál kisebb forgalmi értékkel birt, alperes tehát