Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

204 Csődtörvény 28. §. A követeléssel egyidejűleg keletkezett bekebelezési engedély alapján nyert zálogjog a csődtörvény 28. §. 2. pontja alapján meg nem támadható; ellenben megtámadható a követelés létrejötte után adott zálogjogi biztositás.* A m. kir. Curia: Alperes a B. •/. alatti kötelezvényben foglalt 8000 K kölcsön eredete tekintetében azt adta elő, hogy annak 2000 frt, vagyis 4000 korona részét már az 1896. évben két egyenlő részbe:'! adta kölcsön a közadósnak s erről az összegről kötelezvényt is kapott, de a közadós ipa iránt való bizalomból feleslegesnek tartotta, a bekebelezés eszközöltetését; a kölcsön másik 2000 frt vagyis 4000 korona részét pedig 1901. év elején adta kölcsön alperes a köz1 dósnak s a zálogjogot közadós ingatlanaira a B. •/. alatti kötelezvény alapján ekkor már be is kebeleztette. A C. */. alatti kötelezvényben foglalt 4000 korona összeg tekintetében pedig azt adta elő alperes, hogy ő az általa felsorolt pénzintézeteknél a közadósért váltókötelezettségeket vállalván, ezeknek a bekövetkezett csőd folytán az alperesre hárult kötelezettségeknek fedezetére szolgált a G. •/. alatti kötelezvényben foglalt összeg. Alperesnek ezzel az előadásával és a polgári törvénykönyvrendtartás 167. §-ában előirt kellékekkel biró B. és C. '/. alatti kötelezvényeknek tartalmával szemben felperest terhelte annak a bizonyitása, hogy az érintett kötelezvények tartalma, illetve az alperes előadása a valóságnak nem felel meg, vagyis, hogy alperes a közadósnak sem kölcsönt nem adott, sem a közadósért váltókötelezettségeket nem vállalt. Felperes azonban ezt a döntő körülményt nem bizonyitván, valónak tartandó, hogy közadós alperestől 8000 K kölcsönt kapott és hogy érette az alperes 4000 korona erejéig váltókötelezettségeket vállalt, amelyeket a C. '/. alatti kötelezvény kelte idején saját személyében teljesiteni tartozott, amiből következik, hogy felperes magukat a kölcsönügyleteket a csődtörvény 28. §. 2. pontja alapján meg nem támadhatja, mert ily megtámadásnak első feltétele, hogy a csődhitelezők magának az ügyletnek megkötése által megkárositottak legyen. Ez a feltétel azonban a jelen esetben fenn nem forog, mivel a fentebb megállapüott tényállás szerint valónak tartandó, hogy közadós az alperestől 8000 K kölcsönt kapott s illetve alperes a saját személyében teljesiteni tartozott 4000 koronára rugó váltókötelezettségeket vállalt a közadósért, a csődhitelezők tehát a B. és C. '/. alatti kötelezvényekben foglalt kölcsönügyletek megkötése által meg nem károsittatván, maguk a kölcsönügyletek nem is hatály talanithatók; miért is a másodbiróság Ítélete amennyiben fel* Ellenkezik a Curiának előbbi határozatában foglalt elvi állásponttal, mi azonban az itt közölt határozatot tartjuk helyesnek, mert az utóbb adott biztositás által a csődhitelezők mindenesetre megkárosittattak.