Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 28. §. 199 közadósnak a hitelezők megkárosítására irányuló czélzata fennforgá­sára alaposan következtetni akkor sem leket, ha a közadós az előjegy­zés idejében fizetéseit már megszüntette volt. (Budapesti kir. ítélő­tábla 2210/1908. — 1908 decz. 28.) A közadós testvérének eladott ingatlan tekintetében létrejött adásvételi jogügylet hatálytalan a csődtörvény 28. §-a 1. pontja alapján, ha az alperes vevő követelése kiegyenlítése fejében vette az ingatlant s nem bizonyítja e követelés fennállását. (Curia 1898 április 27-én 1647/1898. sz. a.) A csődtörvény 28. §-ának 2. pontja alapján hatálytalanítandó az az ügylet, melynél fogva a közadós a saját nagyösszegü követeléseit testvérére, ennek évekkel előbb keletkezett követelése biztosítására a esődnyitást röviddel megelőző időben engedményezte. (Curia 1906 ápr. 3. 7249/905. sz.) Hozomány adása és biztosítása a szülő részéről visszteher nélkül kötött ügyletet képez, mert annak fejében leányától és vejétől mi ellen­értéket sem kap, minthogy leánya eltartásának kötelezettsége vejére, mint a leánya férjére nem a hozomány fejében, hanem a házasság meg­kötése miatt törvény alapján száll át és igy az a hozomány ellenértékéül nem tekinthető. Ennélfogva a csődnyitást megelőző két éven belül tör­tént hozományadás a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mon­dandó ki. (Curia 1891 április 29-én 528/1891. sz. a.) A közadós csődbejutás előtt ingatlanokat kivánt venni és a hite­lezők kijátszása végett akként járt el, hogy a vételár egyrészét kifizette, másik részével hátralékban maradt és az adásvételi szerződésben nem önmagát, hanem leányát tüntette ki vevőül. A tömeggondnok megtáma­dási pert indított a leány ellen az ingatlanoknak a csődtömegbe való bevonása iránt. A kereset elutasittatott, mivel a közadós eljárása nem képez megtámadható jogcselekményt; a tényállás alapján a tömeggond­noknak csak ahhoz lett volna joga, hogy a leánytól azon pénzértékeket követelje vissza, melyek a színleges ügylet által a csődbejutott atya vagyonából elvonattak. (Curia 7061/1903. — 1904 június 15.) A közadósnak valamely rokonával kötött az a jogügylete, mely­nél fogva az ezáltal közadósért vállalt váltókötelezettség biztosítására jelzálogi biztosítékot adott, azon az alapon nem hatálytalanítható a csődhitelezőkkel szemben, hogy a vállalt váltói kötelezettség alapján a

Next

/
Oldalképek
Tartalom