Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

200 Csődtörvény 28. §. fizetést az ekként biztosított csak a csődnyitás után teljesitette, sem pedig azon az alapon, hogy a közadós a biztosítást az érette vállalt váltói kötelezettség ellenében nem a kötelezettség elvállalásával egyidejűleg, hanem későbbi időben nyújtotta. A m. kir. Curia: A felperes azt vitatván, hogy alperes a közadós váltóelfogadványai alapján fizetést már csak a csődnyitás után teljesített, ebből tévesen vonta le azt a következtetést, hogy ennélfogva az alperesnek a megelőzően kiállított okiratban a közadós akkor nyújtatott biztositás, a mikor követelése még fenn nem állott s igy az alperes oly biztosítást szerezvén meg, a melyhez joga nem volt, a nyert biztosítást a csődkérvény 28. §. 1. pontja alapján hatálytalan. Téves pedig e következtetés azért, mert a váltói kötelezettség elvállalásából származó követelések jelzálogi biztosításának a telekkönyvi rendtartás értelmében helye van, e szerint nem lehet szó arról, hogy az alperes a közadósért vállalt váltói kötelezettsége alapján teljesítendő fizetés esetére a közadós ellen származható követelésére a jelzálogban olyan biztosítást kapott, a melyhez joga egyáltalában nem lehetne. De másfelől a kapott biztosíték ellenértékét a közadósért valóban elvállalt kötelezettség esetében az annak alapján esetleg teljesítendő fizetés képezvén, a csődtörvény 28. §. 1. pontja alapján hatálytalanítható visszteher nélküli ügyletről szó nem lehet. A csődtörvény 28. §. 2. pontja alapján pedig ez a nyújtott biztositás csak ugy volna hatálytalanítható, ha annak adása által a csődhitelezők megkárosittatíak, mert a csődtörvény 28. §. 2. pont értelmében a közadósnak valamely közel rokonával kötött visszterhes jogügylete megtámadhatóságának első feltétele, hogy a csődhitelezők már az ügyletnek megkötése által megkárosittassanak, stb. Az alperes által szerzett biztositásnak s az annak alapján szerzett zálogjognak hatálytalansága a csődtörvény 28. §. 2. pontja alapján nem tehető függővé attól, hogy az alperes szolgáltatott e kellő bizonyítékot az ellenértéknek kiszolgáltatására nézve s esetleg mily összeg erejéig, mert felperesnek állott kötelességében bizonyítani, hogy a közatlós, nem kapott ellenértéket, s minthogy felperes ezt nem bizonyította, egymagában véve abból, hogy a közadós a biztosítást alperesnek az érte vállalt váltókötelezettség ellenében, nem a kötelezettségnek elvállalásával egyidejűleg, hanem későbbi időben nyújtotta, a hitelezők megkárosítására' nem következtethető, s az ily biztositás, még ha az közel rokonok között jött is létre, a csődtörvény 28. §. 2. nontja alapján meg nem támadható. (1899 márczius 15-én 84/1899. sz. a.) Oly esetben, midőn a kötelezvény értéke a hitelező részéről a közadósnak tényleg megadatott, az tehát a közadós vagyonába befolyt,