Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 28. §. 197 mint eladókat, terhelő 12,720 forintnyi adósság átvállalásával, ré­szint akként egyenlítette ki, hogy a közadós és neje ellenében fennállott 2280 frtnyi követelése a vételári összegbe beszámíttatott. A felhívott és tartalmi valódiságra nézve nem kifogásolt adásvételi szerződés tehát tisztán visszteher nélküli ügyletnek nem tekinthető, hanem a Cs. T. 28. §-ának 1. pontjára alapított meg­támadási jog tekintetéből csak arról lehet szó és a perdöntő kér­dést is csak az képezheti, vájjon a szerződésileg megállapított 15,000 frt vételárban I. rendű alperes megadta-e a vett ingatlanok értékének megfelelő teljes ellenszolgáltatást. Az I. rendű alperes viszonválaszában állította, hogy az adásvétel tárgyát tevő ingat­lanokat a jelzálogos hitelezők a 8. •/. 9. •/. alatt csatolt végzések szerint elárverezték ós, hogy a megtartott árverés eredményeként csupán 16,392 K 19 fillér folyt be. E tényre támaszkodva azt vi­tatta I. rendű alperes, hogy a szerződésileg megállapított 15,000 frtnyi vételári összeg a vett ingatlanok értékét tetemesen megha­ladja, hogy tehát a színlelt visszteher mellett kötött ügylet részben sem forog fenn. A dolog ilyen állásában közömbös az, hogy az I. rendű al­peres a közadós és neje ellen fennállott 2280 frtot tevő követe­lését a vételárba beszámította, mert az I. rendű alperesnek a per során meg nem czáfolt tényállítása szerint az ingatlanok értékét már a jelzálogilag biztosított tehertételek összege is kimerítvén; a Cs. T. 27. §-ának 3. pontjára fektetett megtámadási alap is megdőlt. Ezekhez képest az alsóbiróságok ítéletének az I. rendű alpe­resre nézve intézkedő rendelkezését meg kellett változtatni és fel­perest keresetével ezzel az alperessel szemben is el kellett utasí­tani, s mint pervesztest az 1868:: LIV. t.-cz. 251. §-a alapján az okozott per- és az azzal egy tekintet alá eső sikeres felebbezési költségnek fizetésére kötelezni. (1902 november 27-én 2816/1902. polg. sz. a.) Hasonló 375/95. A csődtörv. 28. §-ának 1. és 2. pontjára alapított megtámadási perben a kereset jogalapjához tartozó azt a tényt, hogy az ügylet vissz­teher nélkül köttetett, illetve (a 2. p. esetében), hogy a megtámadott terhes szerződős megkötése által a csődhitelezők megkárosittattak, a támadó tömeggondnok tartozik bizonyítani. Ennek bizonyítása nélkül nem támadható meg a közadósnak az a jogcselekménye, hogy a felvett váltókölcsönből egy részt a forgatóként szereplő apósának átadott. (Cu­ria 1910 ápr. 21. 98/910. sz. a. IV. p. t.) A feleség által férje részére adott kölcsönnek a Cs. tv. 28. §-ban meghatározott 2 éven belül történt visszafizetése csak akkor nem tá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom