Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 28. §. 191 tárgyát, — a megtámadott alperes tartozik bizonyítani, hogy a megvett ingatlanért megfelelő ellenértéket adott. (Curia 1900 szeptember 25-én 5308/1900. polg. sz. a.) A közadós az ellene 1896 június 5-én megnyílt csődöt megelőzőleg 1898 márczius 26-án eladta ingatlanait 3200 frtért alperesnek, állítólag testvérének, s pedig 1700 frt. készpénzért és 1500 frt. váltókövetelés beszámítása mellett; ezt az ügyletet a 28. §. 2. pontja alapján a beszámított 1500 frt. erejéig tömeggondnok megtámadni csak ugy van jogosítva, ha bizonyítja, hogy jogügylet megkötése által károsittatott meg a tömeg, mert magában a beszámítás nem károsítja meg, mert valóságos követelés beszámítása nem jelent károsodást. (Curia 1898 október 14-én 5660/1898. sz. a.) A közadós ellen a csőd előtt keletkezett követelés a csődtömeg bérkövetelésébe be nem számitható. A fizetések megszüntetése a csődtörvény 28. §-a 2. pontjára alapított megtámadási jognak nem előfeltétele. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint ugyanis Révai Manó ellen, a kitől alperes egy helyiséget bérbe vett és tartott, a csőd az 1899. évi deczember 31. napján nyittatott meg és igy ez az utóbbi naptól esedékes, nevezetesen az 1900. évi február hó 1. napjától kezdődő Vi évi bérre nézve alperes a csődtörvény 22. §-a szerint a csődtömegnek vált a csődnyitás után adósává; alperes tehát a csődtörvény 39. §-a szerint ezt a tartozását az ő, illetve nejének a közadós ellen fennálló követelésébe be nem számithatja és e beszámítással az a bér a csődtömegből vonatnék el, következésképen a csődhitelezők kétségtelenül megkárosittatnának. Igaz ugyan, hogy a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint a közadós az alperestől 1600 forint kölcsönt kapott és hogy egyrészről alperes, a ki a közadós nővérét birja nőül, másrészről a közadós között még az 1899 június hó 20. napján a 2. 7. alatti okiratba is foglalt az a megállapodás jött létre, hogy alperesnek az 1899. évi augusztus hó 1. napjától kezdődő egyévi bértartozása közadósnak amaz 1600 forint tartozásába, illetve alperesnek e követelésébe beszámíttatott; azonban a csődtömeggel szemben ez a megállapodás a csődtörvény 28. §-ának 2. pontja szerint felperes kifogása következtében az illető Vé évi bérre nézve hatálytalannak tekintendő, mert e bér beszámításával a fent kifejtettek szerint a csődhitelezők megkárosittattak és mert a felebbezési bíróság szerint alperes nem is kívánta igazolni azt, hogy ama megállapodás létrejötténél a közadósnak a hitelezők megkárosítására