Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 28. §. 1X9 benhagyja indokaiból és azért, mért felperes a közadósnak semmi kárositó cselekményét ki nem mutatta. Mert az, hogy néh. Gs. J. a J. D.-né kedvezményezett helyett utóbb kedvezményezettnek alperest jelölte ki, azért nem lehet döntő, mert akár az egyik, akár a másik a kedvezményezett, az a hitelezőkre nézve közömbös, mert a hitelezőknek a biztositási összegre igényük akkor sem lett volna, ha J. D.-né marad a kedvezményezett. Az a körülmény pedig, hogy a közadós a kedvezményezett kijelölése által a törvényes örökösöket kizárta, szintén nem ügydöntő, mert ha azokat nem is zárja ki, a biztositási összeg az 1881. évi LX. t.-cz. 66. §. 1. bekezdése szerint a hitelezők kielégitésére forditható vagyont még sem képezett volna s igy a hitelezők elől elvont vagyonról szó sincs. A csődtörvény 29. §-ának esete pedig nem forog fenn, mivel felperes azt hogy közadós az életbiztosítással a hitelezők megkárosítását czélozta s hogy alperes erről tudott volna, egyáltalán ki nem mutatta. (1908 január 22. 17/908. sz. a.) A kir. Curia: A másodbirósági Ítélet helybenhagyta indokaiból és azért, mert az életbiztosítási összeg minden körülmények közt a kedvezményezett és nem a biztosított vagyonához tartozván és a biztosított adósságai miatt a végrehajtási törvény 66. §-a alapján végrehajtás alá vonható nem lévén, arra a csőd hatálya ki nem terjed s igy alperes, mint az életbiztosítási szerződés kedvezményezettje ellen megtámadási per sem a csődtörvény 28. §-a, sem a 29. §-a alapján sikerrel meg nem indítható és mert annak elbírálása vájjon alperes mint kedvezményezett saját személyében vállalt-e kötelezettséget az iránt, hogy az őt illető életbiztosítási összeget a csődtömegnek átengedi, a megtámadási per keretébe nem tartozik. (Curia 1908 november 10. 212/908. v. sz. a. IV. p. t.) Az életbiztosítási összegnek átruházása nem tekinthető a esődtörvény 28. §• 1. pontja alá eső yissztehernélküli ügyletnek. A kir. törvényszék: Felperes keresete szerint közadós L. S. az 1892. év elején, tehát alig pár hóval azelőtt, hogy ellene a csőd megnyittatott, az első magyar biztosító társaság által két darab egyenkint 5000 írtról kiállított életbiztosítási kötvényt ruházott át minden visszteher nélkül alperesre. A per során kifejtettek szerint az átruházás oly módon történt, hogy a közadós a kérdéses életbiztosítási kötvényeket, melyekben a keresethez A. és B. alatt csatolt másolatok szerint kedvezményezettek gyanánt L. S. neje szül. P. K. és gyermekei voltak kitüntetve, a biztosító társasághoz intézett nyilatkozatai által „bemutatóra" szólókká változtatta át, illetve kedvezményezett gyanánt a kötvények bemutatóját jelölte meg s ezzel egyidejűleg a kötvényeket alperes pénzintézetnek adta át.