Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 159 rendtartás alaki jogot szabályozó rendelkezései folytán volt abban a helyzetben, hogy követelésére biztositást szerezzen. Helyesen állapitotta meg a kir. törvényszék azt, hogy vb. R. Zs. alperes zálogjog előjegyzése idjeén fizetéseit megszüntette. A fizetések megszüntetésének megállapításával szemben nem igazolt az alperes oly tényeket, melyekből az volna következtethető, mikép a fizetések megszüntetéséről tudomással nem birt, sőt perbeli előadásából éppen a tudomás fenforgása állapitható meg. Már ama körülményből ugyanis, mikép a E) és G) alatti levelek szerint az alperesnek a vagyonbukottat sürgetni kellett az iránt, hogy fizetési kötelezettségét teljesítse, megálapitható, hogy az alperesnek a vagyonbukott fizetőképessége iránt kételyei támadhattak. Az alperes perbeli előadásából azonban az is megállapítható, hogy akkor, midőn a jelen perrel megtámadott zálogjog előjegyeztetett, az alperes jogi képviselőjének tudomása volt arról, mikép a vagyonbukott ingatlanára a vele rokonságban levő s vagyontalan L. S. 8000 K erejéig oly követelés iránt jegyeztetett elő zálogjogot, melyről alaposan feltehette, hogy nem valódi. Minthogy pedig abból, ha egy kereskedő hitelezői kijátszása czéljából, ingatlanára nem valódi követelés iránt zálogjogot jegyeztet be a telekkönyvbe, okszerűen azt kell következtetni, hogy hitelezőivel szemben kötelezettségeinek eleget tenni nem akar; minthogy ennek az alperes képviselőjének is tudatával kellett bírnia, annak tudomása pedig jogi értelemben az alperes tudomásával azonosnak tekintendő: az alperest olyannak kell tekinteni, mint aki a zálogjog előjegyzésének idején a vagyonbukott fizetésének megszüntetéséről tudomással birt. Ezek szerint a zálogjog-előjegyzés az 1881: XVII. t.-cz. 27. §-ának 3. pontja szerint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan lévén, a kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletét az indokokból helybenhagyta. A m. kir. Curia: A kir. Curia a másodbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. (G. 1909 október 20-án 730.) Kereskedelmi könyveken alapuló követelés lejártával a hitelező csak ahhoz nyer jogot, hogy követelésére nézve adósától kielégitést követelhessen, de nem ahhoz, hogy külön biztositást igényelhessen, vagy szerezhessen; amiből következik, hogy az ekként szerzett zálogjog megtámadhatósága a csődtörvény 27. §-ának 3. pontja alá esik. (Curia 1909 február 23. 785/908. v. sz. a. IV. p. t.) Azonos C. 1165/904. v. A fizetések megszüntetése után eszközölt zálogjogi bekebelezés a Gs. T. 27. §. 2. p. alapján akkor is sikeresen megtámadható,