Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

160 Csődtörvény 27. §. ha ez a már előbb nyert bekebelezési engedély alapján szereztetett. G. 477/903. Ha a csődtörvény 26. és következő §-ai értelmében valamely zálogjogi bekebelezés megtámadtatik, a hatálytalanítás jogkövetkezménye nem a hatálytalanított jogok kitörlése, hanem csak az lehet, hogy a zálogjogos hitelező tartozik tűrni, hogy az ingatlan erre a zálogjogra való tekintet nélkül értékesíttessék a csődhitelezők érdekében s hogy az ingatlanért befolyt vételárból erre a zálogjogra eső rész a csődtömeget illesse, és mindez a telekkönyvben feljegyeztessék. C: A másodbiróság Ítéletét akként változtatja meg, hogy: 1. a G. S. és fia czég javára bekebelezett és W. I. másodrendű alp.-re átruházott zálogjogot; 2. a B. A. és fiai cég halmadrendü alp. javára bekebelezett végrehajtási zálogjogot K. F. közadós hitelezővel szemben hatálytalannak nyilvánítja, és W. I.-t, másodrendű alp.-t annak tűrésére kötelezi, hogy a még el nem árverezett 1236. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlan K. F. csődhitelezői ja^ vára erre a zálogjogra való tekintet nélkül értékesíttessék és hogy amennyiben ez az ingatlan a csődtömeg javára elárvereztetnék, a másodrendű alp. eme zálogjogára eső vételár K. F. csődtömegét illesse és mindezek a körülmények a telekkönyvben feljegyeztetnek, továbbá ugy másodrendű, mint harmadrendű alp.-eket végrehajtás terhe alatt kötelezi, hogy az eladott ingatlanok vételárából a most hatálytalanított zálogjoguk alapján felvett összegeket megfizessék. Indokok: A másodbiróság ítéletének másod- és harmadrendű alp.-ekre vonatkozó felebbezett részét illetőleg kétséges ugyan az, hogy a közadós által nejére átruházott és az alsóbbfoku bíróságok által már jogérvényesen hatálytalanított elidegenítés tekintetében a megtámadási jog szempontjából jogutódnak tekintendő mindaz a harmadik személy, akinek javára a közadós által elidegenített vagyon akár adás-vevés utján átruháztatott, akár zálogjog engedélyezése által megterheltetett. Másod- és harmadrendű alp.-ek ellen tehát, akik a közadós által megtámadható jogcselekmény utján elidegenített ingatlanokra zálogjogot szereztek, a megtámadási jog, amennyiben a csődtörvény 35. §-ában előirt előfeltételek fennforognak, gyakorolható. Nem zárja ki a jogcselekmény megtámadhatóságát az a körülmény sem, hogy harmadrendű alp. végrehajtató ítélet alapján elrendelt kielégítési végrehajtás utján szerzett zálogjogot, mert ez az alp. a megtámadott biztosítást a zálogjog bejegyzése által szerezte a zálogjog bejegyzése által nyert biztosítás megtámadhatóságára pedig nincs befolyással az a körülmény, hogy a hitelező azt végrehajtási eljárás utján szerezte. Döntő körülményt tehát tekin-