Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 147 ámde a felperes az 52,115/1900. számú végzéssel elrendelt és 1000. évi május 2-án 1900. évi 505/2. szám. alatt foganatosított biztosítási végrehajtási jogcselekvényt meg nem támadta és a per során csak azt vitatta, hogy az 57,678/1901. szám alatt elrendelt és 1900. évi június 19-én 1900. évi 505/4. szám alatt foganatosított kielégítési végrehajtáskor volt már a közadós fizetésképtelen, a minél fogva az a kereseti kérelme, hogy a parcsovai kir. járásbíróság által 1900. évi 10/8. szám alatt eszközölt utalványozása csődtömeggel szemben hatálytalannak nyilváníttassák és az alperes az ezen utalványozás folytán felvett 4320 K 53 fillér tőke és ennek kamata visszatérítésére köteleztessék, alappal nem bír. A m. kir. Curia: Egyéb részében azonban a másodbiróság ítélete az 1881: XVII. t.-cz. 244. §. alatt alapított indokok mellőzésével, a benne felhozott indokok alapján és azért is helybenhagyatott. Mert felperes keresetében csak a kielégítési végrehajtást és az ennek alapján elrendelt utalványozást kérte hatálytalannak kimondani a válasziratban, ennek a kérelemnek az alperes által előzőleg foganatosított biztosítási végrehajtásra való kiterjesztése, mint a kereseti követelésnek felemelése az 1868: LIV. t.-cz. 68. §. alapján helyesen mellőztetett. (1903 május 29-én 3274/1903. sz. a.) A fizetések megszüntetése után az erről tudomással biró és végrehajtási zálogjogot nyert egyik hitelezőnek kielégitése, ha az a közadós birtokában a fizetéskor tényleg meglévő foglalási tömegből, vagy annak értéke erejéig történt, meg nem támadható. C: A csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján, az abban megjelölt egyéb feltételek mellett, közadósnak csakis az a jogcselekménye támadható meg, amelylyel oly vagyon, amely a közadós fizetéseinek megszüntetése folytán az anyagi csődnek bekövetkezte miatt a csődtörvény rendelkezéseihez képest az összes csődhitelezők aránylagos kielégítésére kellett volna szolgálni, a csődtömeg vagyonából, ül. a csődhitelezők követelésének kielégitése elől elvonatott s ily módon ez utóbbiaknak károsodását eredményezte. Közadós a felp. által megtámadás tárgyává tett fizetésekkel alp.nek, mint hitelezőjének azt a követelését egyenlítette ki, amelynek kielégítésére hitelezője, a joghatályosságára nézve kérdéssé nem tett végrehajtás utján lefoglalt ingóságokra zálogjogot eszközölvén ki, külön kielégítési alappal bir. Ezen követelésnek a közadós által történt kifizetés folytán azonban azok az ingóságok, melyek az alp. követelésének külön kielégítési alapjául szolgáltak, a hitelezőnek végrehajtási zálogjoga alól felszabadulván, olyan vagyonként kerültek vissza a csődtömegbe, a mely tekintet nélkül a hitelezőnek azokra előbb szerzett zálogjogára, a csődhitelezők követelésének kielégítésére szolgál és felp. is beismerte a per rendén, 10*