Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

148 Csődtörvény 27. §. hogy az alp. által lefoglalt ingóságok a csődeljárás rendén értékesíttettek. E szerint közadósnak az a jogcselekménye, amelylyel alperest követelésére nézve a végrehajtási eljáráson kívül kielégítette, csakis abban az esetben eredményezhette volna a csődvagyon kevesbedését ós így a csődhitelezők károsodását, hogy ha az a vagyoni érték, melylyel a közadós által teljesített fizetés következtében a csődvagyon gyarapodott, nem képezné megfelelő ellenértékét a közadós által alp. részére teljesített szolgáltatásnak. Minthogy pedig felp. mi bizonyítékot sem nyújtott arra nézve, de nem is állította azt, hogy alp.-nek a közadós által kifizetett követelése az annak fedezésére szolgáló ingóságokból ezeknek végrehajtás utján bekövetkezhetett értékesítése esetén, vagy azért, mert ugyanazon ingóságokat alp.-t megelőzőleg más hitelezők is lefoglalván, azok értéke az alp. követelését is nem fedezte, kielégítést nem nyert volna, az A) a. végrehajtási jegyzőkönyv tartalmából pedig az ellenkezőre vonható le következtetés, a közadósnak megtámadás tárgyává tett jogcselekménye olyannak, amely a csődhitelezőknek károsodását eredményezhette, nem tekintethetvén. (1892 jun. 2. 3628.) A felperes az értékpapírok értékét nem azon az alapon követeli, hogy azok a tulajdonjog fentartása folytán a közadós tulajdonai, hanem azért, mert a közadós az értékpapírok tulajdonjogát az alperesre visszteher nélkül ajándékképen akkor ruházta át, amikor a csődhitelezők egy részének a közadós ellen már követelései állottak fen, mely követelések a közadós egjéb vagyonából behajthatók nem lévén, az alperes ezen követeléseknek kifizetéseért, mint megajándékozott felelős. Ilyen keresettel csak az a hitelező élhet, a kinek követelése a megajándékozás folytán, a megajándékozó vagyonából kielégítést nem nyerhet, de nem léphet fel a csődtömeg javára a tömeggondnok, a ki nem az egyes hitelezőket, hanem magát a csődtömeget képviseli. (Curia 1904 január 26. 5182/1903.) Osztályos egyezség sikeresen támadható meg azon az alapon, hogy a közadós valamely hagyatéki terhet nagyobb hányadban vállalt, mint amilyenre kötelezve volt. (M. kir. Curia 122/909. — 1909 június 16.) Az az egyezség, melynek folytán a végrehajtás alatt álló köadós hitelezőjének készpénzfizetést és értékpapírokban kielégítést adott — a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján meg nem támadható — de az egyezség alapján már a fizetősek megszüntetése után teljesített fizetések sikeresen megtámadhatók, ezt a megszüntetést azonban külsőleg felismernie kelletett a hitelezőnek; a fizetésre kért halasztás és részié-