Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

130 Csődtörvény 27. §. gos időt megelőzőleg vállalt ily irányú kötelezettség nélkül történt eme átruházása, a hitelezőket kárositó szándékkal történt. Úgyszintén helyes az e.-biróságnak amaz indoka is, hogy a fentebb előadottakkal szemben alp. tartozott volna oly tényeket igazolni, amelyekből okszerűen következtethető, hogy az ingatlan vagyonnak kielégítésként történt átvétele idejekor, a közadósnak a hitelezőket kárositó szándékáról tudomással nem birt, mert ennek a bizonyítása a tömeggondnokot az esetben terheli, ha a megtámadott cselekmény a csődnyitási kérvény beadását megelőző 15 napnál korábban a válságos idő előtt jött létre. Caria: Hhagyja. (1892 szept. 6. 4894.) A lejáratra nézve kitöltetlen váltóürlapot a váltóbirtokos bármikor jogosítva lévén lejáratni, az ilyen váltóra teljesített fizetés lejárt követelésre teljesítettnek lévén tekintendő, a esődtörvény 27. §-ának 3. pontja alapján sikeresen meg nem támadható, mert a már lejárt követelésre teljesített fizetés nem esik e törvényhely tekintete alá. A kir. Ítélőtábla: Az nem vitás, hogy a megtámadott fizetések 1898. évi augusztus hó 31-én és szeptember hó 8-án, tehát a Gs. T. 27. §-a 3. pontjában meghatározott válságos időn belül történtek. Az idézett törvénypont alapján, melyre felperes megtámadási jogát elsősorban helyezi, a válságos időn belül történt kielégítés is csak abban az esetben támadható meg sikerrel, ha a hitelezőnek az anyagi jog szabályai szerint a kielégítéshez általában vagy akkor még nem volt joga, ellenben ha a hitelezőnek bár a válságos időn belül teljesített fizetéskor már lejárt követelése volt, ez a fizetés az idézett törvénypont alapján nem támadható. A Cs. T. 27. §-ának 3. pontjára alapított megtámadásnak tehát az az előfeltétele, hogy a hitelezőnek a válságos időn belül teljesített fizetés felvételére általában vagy akkor még joga nem volt, a megtámadási jognak előfeltételét tevő ennek a körülménynek bizonyítása pedig kétségtelenül a támadó tömeggondnokot terheli. Felperes csődtömeggondnok azonban a kereset alapját tevő azt a ténykörülményt, hogy alperesnek követelése a fizetések teljesítésekor még le nem járt, az utóbbi tagadása ellenében bizonyítani megkisérlette, a bizonyítással nem terhelt alperes által a követelés lejárta tekintetében, közadós személyében leteendőleg szükség esetére kínált főeskübizonyitás tehát alkalmazásba nem is vehető. Ezek szerint felperesnek a Cs. T. 27. §-a 3. pontjára helyeiért megtámadási joga alaptalan. A m, kir. Ciiria: A másodbiróság ítélete a benne felhozott indokok alapján annál inkább helyben hagyatik, mert abból a körülményből, hogy közadós az alperes által neki adott 1800 frt köl-